Lehet egy gyereknek harmadik neme?

Míg német hírcsatornák elsősorban a nagykoalíció megalakulásáról, a titkos adatgyűjtési botrányról szólnak, diszkréten megbújik köztük a hírmorzsa: november elsejétől Európában elsőként Németországban hatályba lépett az a törvény, amely szerint az újszülött gyermek nemét a bizonytalan kategóriába is sorolhatják.

Mint ahogy már augusztus végén arról hírt adtunk, a fiú és a leány nemi besorolás mellett a német szabályozás szerint a születési anyakönyvi kivonaton üresen marad a nemet jelző mező, amely a külsődleges nemi jellegek bizonytalansága alapján lehetőséget adna a szülőknek, hogy gyermeküket nemileg meghatározhatatlannak anyakönyvezzék. A Reuters hírügynökség szerint a 2007-es németországi adatok alapján 150 ilyen gyermek született Németroszágban, kiknek nem jellegét a bizonytalan kategóriába sorolták. Kérdés, hogy a több százezres születésszám mellett mennyire jelentős ez a szám. A német belügyminiszter szerint a szülőkről szeretnék levenni a döntés terhét, azaz azt, hogy gyermeküket melyik nembe sorolják be.

Dr. Navratyl Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának adjunktusa a kérdés orvosi-biológiai szempontjairól portálunknak kifejtette: „Amivel korábbi kutatásaim során szegről-végről kapcsolatba kerültem, az az, hogy a hermafroditizmus (interszexualitás) orvosilag betegségnek, születési rendellenességnek tekintendő, amelynek többféle változata létezik, és többféle –  részben genetikai – okokra vezethető vissza; ennek következtében a gyermek fizikálisan női és férfi ivarszervekkel is rendelkezik (még ha csökevényes formában is). A gondot az okozhatja ilyenkor, hogy csecsemőkorban “első ránézésre” nem feltétlenül lehet eldönteni, hogy a baba nővé vagy férfivá fog-e fejlődni, s mivel általában valamilyen műtét szükséges, nehéz megmondaniuk az orvosoknak vagy a szülőknek, hogy mi történjen, ami a később felnövekvő utód tekintetében is megfelelő volna.”

A kérdés jogi oldala

Kérdésünkre, hogy vajon mi lehetett a német jogalkotók szándéka, a szakember kiemelte: „Ezért hozhatták Németországban ezt a szabályt, amely későbbi életkorban is lehetőséget biztosít a döntésre és a nem anyakönyvezésére. Elvileg – orvosilag – három-négy éves kortól gondos pszichiátriai vizsgálattal meghatározható, hogy az interszexuális rendellenességgel született gyermekben a női vagy férfi jegyek dominálnak-e, s ekkortól lenne lehetőség műtéti beavatkozásra, s a szülők is tisztában lennének azzal, hogy nőként vagy férfiként neveljék-e tovább a gyermeket.”

Jogi szempontból is érdekes kérdéseket vet fel a német szabályozás. Dr. Navratyl Zoltán hangsúlyozta: „Ami a jogi vonatkozását illeti a problémának, ezen a téren Németország adós maradt, mert számos olyan jogkérdést felvet a dolog, amelyek jelenleg így nem megoldott. Például valamikor biztos, hogy a női vagy férfi nemet anyakönyvezni kell, mert ez szükséges a házasságkötéshez, amelyet férfi és nő köthet, s ezt az anyakönyvből állapítják meg. Ám lényeges ez a Németországban is létező bejegyzett élettársi kapcsolathoz is, amelyet csak férfi és férfi vagy nő és nő regisztráltathat. Továbbá, ha például útlevélben fel kell tüntetni a nemet, akkor szintén ezzel a gonddal állunk szemben. A sor folytatható azzal, hogy társadalombiztosítási ellátásoknál szintén szükség lehet a nem feltüntetésére. Egyébként Németország az Unión belül szigorúan konzervatív szabályokat adott például az asszisztált reprodukcióval, a pre-implantációs genetikai diagnosztikával kapcsolatban, vagy az embrionális őssejt-kutatásokkal összefüggésben, s ez utóbbi területeken kifejezetten embrióvédelmi, életvédelmi, családvédelmi rendelkezéseket juttat érvényre.”

Anyakönyvi szabályozás

A magyar gyakorlat szerint – tájékoztatott Pintér Hedvig budapesti anyakönyvvezető – a születést anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

A születést szülész-nőgyógyász szakorvos, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja.

Továbbá az 1982. évi 17. törvény erejű rendelet szerint  a születés anyakönyvezését nem szabad elhalasztani az apa adatainak, a szülők házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennállása igazolásának, illetőleg a gyermek személyi azonosítójának hiánya miatt.