Leszavazta a cseh szenátus az EU antidiszkriminációs direktíváját és genderkvótáját

Óriási többséggel, 55:3 arányú szavazással utasította el a cseh parlament felsőháza az Európa Tanács antidiszkriminációs direktívájára vonatkozó javaslatait. 

A történet azért (is) érdekes, mert a hatalmas többségű ellenszavazattal a cseh Szenátus olyan határozatot fogadott el, amely élesen bírálja a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányt, amely korábbi, ugyancsak negatív véleményét egyszer csak megváltoztatta és onnantól kezdve teljes mellszélességgel támogatni kezdte az EU antidiszkriminációs direktíváját.

Más szóval tehát: noha az Európa Tanács azt hiheti, hogy a csehek mellettük állnak e kérdésben, nagyon úgy néz ki, hogy korántsem ez a helyzet.

 A cseh parlament szenátusa határozatában leírta:

–          megfontolta az okokat, amelyek a kormány fenti fordulatának hátterében állhatnak,

–          úgy véli, hogy az egyenlő bánásmód megvalósulásának és a diszkrimináció elleni védelemnek elsősorban nemzeti szinten kell megjelennie, mivel semmi nem indokolja, hogy az egyes országok az EU minden nemzetre egységes szabályozását kövessék,

–          felhívja a figyelmet, hogy a 198/2009-es határozat számos, a Tanács mostani direktívájában elvárt feltételt szabályoz az egyenlő bánásmódot támogató, valamint a diszkrimináció elleni jogi lehetőségeket illetően

A cseh szenátus azt kéri a kormánytól, hogy fogadja el a szenátus álláspontját, és emlékeztet arra is, hogy  485. számú határozatában a cseh parlament 2008-ban már elfogadta az egyenlő bánásmódot, amelynek lényege, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetét vallása, fizikai vagy mentális korlátozottsága, kora vagy szexuális orientációja miatt.

A szenátus hangsúlyozta: jelenleg óriási diszkrimináció éri azokat a nőket, akik gyermeket vállalnak, hiszen nehezebben tudnak dolgozni, vagy egyáltalán elhelyezkedni, szemben a férfiakkal.

A cseh szenátus végül felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kizárólag arra fókuszáljon, hogy hogyan tudná megszüntetni azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák a nők teljes mértékű részvételét a társadalomban, valamint az anyasággal kapcsolatba hozható diszkriminatív jelenségeket: a kevesebb fizetést, az alacsony anyasági segélyt vagy a nők és férfiak fizetése közötti különbségeket.

Végül a cseh szenátus sürgette a cseh kormányt, hogy ne adja fel a nők és férfiak közötti egyenlőségért való harcot és tartsa tiszteletben nemzetközi és hazai szervezetek ajánlásait, amelyek sokszor rámutattak már például az iskolás kor alatti gyermekeket felügyelő intézmények krónikus hiányára, a munkavállalói rendszer rugalmatlanságára azon emberek esetében, akik gyermeket vállalnak, valamint a szülők munkába való visszatérésének nehézségeire.