Lombikos vagyok – miért nem beszélhetek róla?

Amikor Ördög Nóra bejelentette, hogy lombikprogram útján esett teherbe, sok hasonló cipőben járó nő lélegzett fel. A sorstársak úgy érezhetik, most talán már nyíltabban beszélhetnek helyzetükről. De miért tabu még mindig a lombik?

A népszerű műsorvezető – talán tudta nélkül – sokat tett azért, hogy megváltozzon a mesterséges megtermékenyítés megítélése, hogy a nőknek ne kelljen eltitkolniuk a küzdelmüket, ne kelljen szégyenkezniük, mert nem sikerült egyből teherbe esniük. Manapság ugyanis ez a helyzet. A maximalista világ csak a sikertörténetekre kíváncsi, holott a valóság kicsit másképpen fest. Ezért a párok nem beszélnek gondjaikról, megpróbáltatásaikról, sokszor csak a legszűkebb családi kör tudja, hogy mi a helyzet. A mindennapos beszélgetések során, még ha sejtjük is valakiről, hogy érintett, ritkán vagy egyáltalán nem kerül szóba még a terhesség szó sem.

A színfalak mögé bepillantva azonban megdöbbentő, hogy hányan küzdenek ezzel a problémával. A lombikos témában indított internetes fórumokon és blogokon hatalmas élet zajlik, és naponta akár több tízoldalnyi hozzászólás is keletkezik. A fórumozók többsége nő, akik a névtelenség álarcában le merik írni a történetüket, konkrét tanácsokkal segítik egymást, egyfajta lelki közösséget kialakítva így egymás között.

A színfalak mögé bepillantva azonban megdöbbentő, hogy hányan küzdenek ezzel a problémával. A lombikos témában indított internetes fórumokon és blogokon hatalmas élet zajlik, és naponta akár több tízoldalnyi hozzászólás is keletkezik. A fórumozók többsége nő, akik a névtelenség álarcában le merik írni a történetüket, konkrét tanácsokkal segítik egymást, egyfajta lelki közösséget kialakítva így egymás között.

Lehetek anya, de nem úgy, mint mások

Lányi Nóra küzdelmes utat járt végig, mire két ikerfiú boldog anyukája lehetett. Két spontán jött, de méhen kívüli terhesség után el kellett távolítani mindkét petevezetékét.

“Először tiltakoztam a petevezetékek eltávolítása ellen, mert így nem lett volna más választásom, mint hogy mesterséges úton essek teherbe. De a professzor elmagyarázta, hogy nincs más megoldás” – meséli Nóra. “Úgy éreztem akkor, mintha csorba esett volna a nőiességemen, mert nem lehetek anya. Vagyis lehetek, de nem úgy, mint mások. Azok a szerencsések, akik természetes úton esnek teherbe, azt sem tudják, mi az, hogy peteérés. Nem ismerik a heteken, hónapokon át tartó rettegést és reménykedést a stimulációk előtt, alatt és után. Ők csak azt veszik észre, hopp, nem jött meg! Majd vesznek egy kiscipőt apának, aki olyan meglepett, mint még soha.

Ahogy az lenni szokott, a környezetemben egyre-másra jelentették be a barátok, kollégák, ismerősök, hogy babát várnak. Ez pedig, bármilyen nehéz is bevallani, rossz érzés volt, bár nem tehettem róla. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem örültem a többiek boldogságának, de amikor már három éve mindennap az járt a fejemben, és azzal hajtottam álomra a fejem, hogy mikor lehetek már anya, vagy amikor minden hónapban a menstruáció nem várt napján előtört belőlem a zokogás, és élni sem volt kedvem, akkor igazságtalannak érzetem a sorstól, hogy Lili, Luca, meg Sára egyből terhes lett amint abbahagyta a gyógyszert”.

Bencsik Andrea pszichológus úgy véli, hogy az érintetteknek eleinte azért nehéz beszélni a hiábavaló babavárásról, mert akkor el kell fogadniuk a helyzetüket.

“Az első kérdés, ami többnyire felmerül bennük, hogy miért éppen velük történik mindez” – magyarázza a szakember. “Mind a női, mind a férfi önbecsülését rombolhatja, amikor azzal szembesül, hogy valami nem megfelelően működik a szervezetében. Csak ront a hangulaton, ha a környezetükben sok a kisgyerekes, a kismama, és általában ez a helyzet, hiszen pont abban a korban vannak, amikor az emberek családalapításra adják a fejüket. Sokszor az is előfordul, hogy kerülik a gyereket váró vagy kisgyermekes ismerősöket, emiatt pedig aztán bűntudatot éreznek. Ez azonban természetes és csak átmeneti reakció az elején. Ahogy az érintett egyre inkább elfogadja a helyzetet, megbarátkozik vele, az érzés fokozatosan csökken”.