Lótusz-szülés: amikor nem vágjuk el a köldökzsinórt…

David King és felesége Maria úgy döntöttek, születendő gyermeküket egy csodálatos, ám egyelőre igen ritka lehetőséggel ajándékozák meg: nem vágják el a köldökzsinórját, hanem megvárják, amíg az magától leesik, addig pedig „együtt élnek” a méhlepénnyel. 

A lótusz-szülés fogalmát nagyon kevesen ismerik, pedig a természetes és gyengéd születéshez a baba méhlepénnyel való minél további kapcsolata is támogatandó lenne. David és Maria úgy tervezték, kisfiuk, Leonardo otthon jön majd a világra. Leo végül mégis kórházban született, ennek ellenére az intézményben lehetővé tették a lótusz-szülést, ami csodálatos élménnyé varázsolta a kórházban töltött időt.

A lótusz-szüléssel született babák körülbelül 3-5 napig élnek hozzákötve a méhlepényhez, ami igen komoly logisztikai bűvészmutatványokat kíván a szülőktől, ám szerintük abszolút megéri az első napokat így tölteni, mivel a lótuszbabák sokkal kevesebbet sírnak, nyugodtabbak, békésebbek.

Leo szülei egyébként is mindent megtettek, hogy a kórházi szülés a lehető legjobban hasonlítson az otthonira, és ebben komolyan támogatta őket a személyzet is: a kisbaba születése után Leot nem öltöztették fel, hanem meztelenül az anyukája mellkasára tették (míg valaki fogta a placentát), és az első evilágban töltött 20 órát így is aludta végig: hol apukáján, hol anyukáján, mindvégig érezve a szülei bőrének melegét.

„Azért hagytuk meg a kapcsolatot Leo és a méhlepény között, mert úgy éreztük, ezzel is segítjük a kisfiunkat, hogy minél zökkenőmentesebben szokjon bele ebbe a világba. A születés hatalmas változás egy ilyen törékeny kis lény számára, s úgy véltük, ha megvárjuk, amíg a köldökzsinór magától leesik, azzal segítjük Leot ebben az átalakulásban.”

Képeket itt nézegethettek. Vigyázat, felkavaróak lehetnek!