Családháló

Kezdőoldal Háttér “Made in Europe” vagy “Made in China” – melyiket válasszam?

“Made in Europe” vagy “Made in China” – melyiket válasszam?

A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy a „Made in Europe” jelölés garancia arra, hogy a termék jobb munkakörülmények között készült, mintha valamelyik ázsiai országban gyártották volna. A Clean Clothes Campaign legújabb kutatása sajnos azt mutatja, hogy a fenti bűvös szócska nem garancia semmire, sőt.

Írta: Gyarmati Orsolya,

A fogyasztók gyakran úgy gondolják, hogy a „Made in Europe” jelölés garancia arra, hogy a termék jobb munkakörülmények között készült, mintha valamelyik ázsiai országban gyártották volna. A Clean Clothes Campaign legújabb kutatása sajnos azt mutatja, hogy a fenti bűvös szócska nem garancia semmire, sőt.


A CCC kutatás 6 európai országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Románia, Lengyelország, Macedónia és  Szlovákia) 12 gyárban, összesen 179 cipőgyári munkással készített interjúra épül. A gyárak a legismertebb márkák képviselőinek termelnek: Zara, Lowa, Deichmann, Ara, Geox, Bata, Leder & Schuh AG. A kutatás során szintén megvizsgálták a CCC cipő & táska leányvállalatait Lengyelországban és az Ecco, Rieker és Gabor gyártóhelyeit Szlovákiában.

Veszélyes anyagok, alacsony bér

Mind a 6 országban extrém alacsonyak a keresetek, olyannyira, hogy a családok alapvető szükségleteit sem fedezik. A vizsgált országokban a megélhetéshez szükséges minimum bér és a valós fizetés között nagyon nagy a szakadék, esetenként magasabb, mint Kínában.

 A munkavállalók által említett főbb nehézségek:

·         alacsony fizetés

·         kifizetetlen túlórák

·         nehezen kivehető, amúgy hivatalosan járó szabadság

·         ki nem fizetett kötelező társadalombiztosítás

·         szélsőséges hőmérséklet a gyárakban

·         veszélyes, mérgező anyagokkal való munka

·         félelem a szakszervezeti aktivitástól

Saját egészségüket kockáztatják, hogy teljesíteni tudják a normát

A problémák nagy részét a bérek, munkaidő és a munkahelyi biztonság kérdése okozzák. A teljesítmény alapú bérezés nagy stresszel jár, és sokszor kifizetetlen munkaórákat eredményez. Ráadásul éppen annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a fejkvótát, a munkások saját biztonságukat is kockáztatják.  Például nem használnak kesztyűt (amely részben megvédené őket a ragasztóktól és egyéb vegyi anyagoktól), mert az lassítja a munkafolyamatot, és végső soron csökkenti a bérüket.

Romániában, Macedoniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában arra is volt példa, hogy még a minimum bért sem fizették ki a ledolgozott órák után. Az albániai interjúalanyok egyharmada még túlórával és bónusszal együtt sem kapja meg a hivatalos minimálbért. A hatból öt országban a munkavállalók gyakran még szombaton is dolgoznak, és ezt nem tekintik túlórának. Albánia élen jár ebben, mert ott a szombati munka kötelező, nem csak elvárás.

Albániai, bosznia-hercegovinai és romániai dolgozók soha nem vettek részt munkabiztonsági tréningen.  Annak ellenére, hogy a cipőgyári munkának számos egészségügyi kockázata van, a munkahelyi ellenőrzés nem jellemző a balkán országokban.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Novák Katalin: „A legfontosabb, hogy jó példát mutatok a gyerekeknek”

A Békés Megyei Család Esélyteremtési és Önkéntes Ház a „Fut a család” mozgalom népszerűsítése érdekében szeretne bemutatni olyan hölgyeket Békés...

Close