Már gyerekkorban megelőzhető a stresszevés kialakulása

A lelki problémák és feszültség oldására sokan az evésbe menekülnek, pedig a finom ételek csak átmenetileg mutatják kisebbnek az adott problémát. Már egészen kisgyermekkorban is tehetünk azért, hogy megelőzzük a felnőttkori stresszevés jelenségét – olvasható az eletforma.hu oldalon.

Több kutatás is foglalkozik a fiatalkori elhízás egyre terjedő problémájával. Sajnos ez annyira jellemző, hogy míg korábban az általános iskolások, majd az óvodások, most már a 3 év alattiak körében is egyre több gyermeknél megfigyelhető kisebb-nagyobb mértékű túlsúly – számol be tapasztalatairól dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy a mai gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban és többet a szobában, a televízió, a számítógép, táblagép előtt, ám a mozgásszegény életmód mellett a nem megfelelően kialakított táplálkozási szokások is döntő tényezőt képviselnek.

Tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt gyermekének, 1 éves kor felett pedig szinte kivétel nélkül minden kisgyerek kap naponta cukros édességet – olvasható az „Első 1000 nap” program közleményében. Sajnos a következmények sem maradnak el. 10-20 éve még az 1-es típusú, autoimmun eredetű cukorbetegség volt inkább jellemző gyermekeknél, mára viszont egyes körzetekben az összes új diabéteszes gyermek felénél a korábban felnőtt, vagy idősebb kori néven is ismert 2-es típusú diabétesz a diagnózis. A túl sok cukrot tartalmazó étrend következményei tehát jó láthatóak, a JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent kutatás pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyes étkezési szokások kialakítása is épp ilyen fontos.

Egy éves korára a gyermek megtriplázza a születési súlyát, ám ha a súlynövekedés ennél gyorsabb ütemben megy végbe, akkor nagyobb eséllyel lesz hajlamos az elhízásra a későbbi években. A felmérések szerint az Egyesült Államokban élő 2-5 évesek 20 százaléka túlsúlyos. A kutatók azonban most elsősorban nem a gyermekek étrendjét, hanem azt vizsgálták, hogy a résztvevő 279 első gyermekes anyuka miként reagál a gyermek jelzéseire, milyen gyakran használja az evést a kicsi megnyugtatására. A szülők egy részét bevonták egy tanácsadói programba, ahol ellátták őket a kicsi napirendjére – étkezés, alvás – és érzelmi fejlődésére, a közös játékra vonatkozó hasznos tanácsokkal. Egy év elteltével ebben a csoportban 5.5, a kontroll csoportban pedig 12.7 százalék volt a túlsúlyos gyerekek aránya.

Dr. Polgár Marianne hangsúlyozza, hogy az ízérzékelés az első időszakban, még a gyermek 3 éves kora előtt kialakul, ezért nagyon fontos, hogy ne cukrozzuk és sózzuk túl a kicsi ételeit, hagyjuk, hogy megismerje és megszeresse azok természetes ízét. Emellett – ahogyan a kutatás is rámutatott – nagyon fontos a helyes étkezési szokások kialakítása.

Ne használjuk az evést a kicsi megnyugtatására, mert ezzel csak a túlsúly kialakulását segítjük. Ehelyett törekedjünk olyan napirend kialakítására, amiben az életkorának megfelelően összeállított, változatos étrendet biztosítunk számára. Jó, ha a család hétköznap is legalább egy étkezést közösen tud tölteni. Ilyenkor nyugodt légkörben, nem a tévé előtt falatozva beszélgethetünk is, de ami nagyon fontos, a legjobb nevelési eszköz a példamutatás. Ha a kicsi azt látja, hogy a mi tányérunkra is egészséges falatok kerülnek, akkor ő is szívesen fogyasztja majd.