Matt Damon a Földön is vizet csinál

Matt Damon vizet csinált a Marson. Meg levegőt, meg krumpliültetvényt. A tudományosan megalapozott A mentőexpedíció című filmben nyújtott zseniális alakítása mellett a neves színész a civil szférában is komoly munkát végez: ő alapította meg a Water.org-ot, amely azért tevékenykedik, hogy segítse azokat az embereket, akiknél napi problémát jelent, hogy ivóvízhez jussanak.

A Water.org 2009-ben jött létre. Damon és Gary White alapítók nonprofit szervezete (összeolvadva a H2O Africa és a WaterPartners nevű kezdeményezésekkel) azzal a céllal alakult, hogy biztonságosan fogyasztható ivóvízzel és csatornázással lássa el a fejlődő országokban arra rászoruló területeket.

A Water.org nagyon fontosnak tartsa, hogy ne csupán odavigye valahová a vizet, hanem önfenntartóvá tegye azt a területet, ahol segít. Éppen ezért a szervezet négy alappillérre épít:

–          kapcsolat kiépítése a helyi szervezetekkel

–          a közösség bevonása a munka minden szintjébe

–          a helyi körülményekhez leginkább passzoló technológia kiválasztása

–          egészségügyi és higiénés oktatás integrálása

A világban minden egyes percben meghal egy gyermek azért, mert nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez. Itt nem csak a szomjan halásra kell gondolni, hanem mindarra a fertőzésre, betegségre, amely a tiszta víz hiányából születik. Jelenleg minden hetedik ember a Földön kénytelen tiszta ivóvíz-hozzáférés nélkül élni. Évente több mint 800 ezren halnak meg a víz, a csatornázás, illetve a kézhigiénia meglétének hiánya miatt. A krónikus hasmenés a gyerekhalálozási okok között világviszonylatban a negyedik helyen szerepel a listán. Az ilyen jellegű megbetegedések nagy részét a nem megfelelő tisztaságú ivóvíz okozza. Ennek következtében évente 622 ezer öt évnél fiatalabb gyermek hal meg.

Egy becslés szerint a vízhiányos területen élő nők és gyerekek naponta összesen 140 millió órát töltenek azzal, hogy vizet hozzanak valahonnan. Sokszor hosszú kilométereket kell gyalogolniuk. Ennyi munkából naponta 20 Empire State Building-nagyságú épületet lehetne felhúzni.

A legtöbb érintett helyen a nők (és a lányok) felelősek azért, hogy megtalálják és hazavigyék a vizet a családok számára. Gondoljunk csak bele: mi csak megnyomunk egy gombot, kinyitunk egy csapot és máris van tiszta, iható vizünk, nem beszélve a csatornázásról. Vajon hány liter víz kell mondjuk egy négytagú család napi életéhez? Mosáshoz, főzéshez, mosdáshoz, iváshoz? Nagyon sok. És ezekben a fejlődő országokban mindezt a nőknek és a lányoknak kell elcipelni a vízlelőhelytől az otthonukig.

Próbáltunk már akár csak három-négy liter vizet elcipelni hosszú-hosszú kilométereken keresztül? A víz elképesztően nehéz: igénybe veszi az egész testet, tönkreteszi a gerincoszlopot, az ízületeket. Ráadásul a víz sokszor szennyezett, betegséget, halált okoz. Ilyenkor a választás a következő: szomjan halunk, vagy kockáztatjuk a fertőzött víz ivását?

A nők és a lányok a csatornázás hiányától, vagy nem megfelelő állapotától is rengeteget szenvednek. Erről általában kevesebb szó esik, de gondoljunk csak bele, mennyire megalázó egy nőnek, ha nem tud megfelelő körülmények között vécét használni, különösen a menstruáció ideje alatt, vagy például szülés után. A nők sokszor egész nap nem merik elvégezni a dolgukat attól való félelmükben, hogy meglátják őket. Inkább megvárják, amíg lemegy a nap…

A fejlődő országokban nagyon sok az olyan iskola, amely egyáltalán nem rendelkezik vécével. Sok lány azért hagyja abba az iskolába járást, mert az első menstruáció megérkeztével képtelen az iskolában megfelelően tisztán tartani magát… Ezzel viszont az is együtt jár, hogy a hiányos iskolai végzettség miatt sokkal kevesebb esélye van munkához jutni. És a kör bezárul.

Szerencsére egyre több olyan nő, közösség, szervezet van, aki / ami felemeli a hangját, hogy végre változás történjen a vízhez jutás és csatornázás helyzetét illetően. A Water.org a helyi partnerekkel összefogva bátorítja és támogatja ezeket a kezdeményezéseket, s egyre több helyen, ha nagyon lassan is, de már látszik az összefogásból, egymás erősítéséből és a megosztott felelősségből fakadó pozitív eredmények.