Még egyszer a Kék Bálna-jelenségről

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, Oroszországban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Ukrajnában egyre több áldozatot szed a Kék Bálna-jelenség, amely különböző internetes csoportokban veszi rá a tinédzsereket, hogy néhány beavató feladat elvégzése után azzal bizonyítsák „különlegességüket”, hogy megölik magukat. Megnézzük, mi állhat a jelenség hátterben.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2017. április 18. Gyarmati Orsolya

Nehéz megmondani, hogy pontosan mikor indult a hátborzongató „trend”, s az orosz rendőrség sokáig nem is tett igazán semmit, aztán egyszer csak bejelentette, hogy öngyilkosságra buzdítás vádjával letartóztatott valakit.

A Kék Bálna-csoportokat (szám szerint nyolcat) az orosz VKontakte nevű közösségi oldalon fedezték fel. Azok, akik egy-egy ilyen csoport tagjai lettek, azok számára kijelöltek egy adminisztrátort vagy „kurátort”, aki 50 napon át különböző feladatokat adott a tinédzsereknek, akiknek bizonyítaniuk kellett, hogy el is végezték az egyre durvább kihívásokat, köztük olyanokat, mint pl. a saját ujjuk levágása. Az 50. nap elteltével pedig „kiérdemelték” a „legnagyobb díjat”: megölhették magukat.

Az ügy feltárásában részt vevő egyik nyomozó álprofilt hozott létre magának, hogy testközelből lássa, miként is zajlik az ominózus tagfelvétel. 15 éves lánynak adta ki magát a VKontakte oldalán. A következő párbeszéd online zajlott közte és egy adminisztrátor között:

„Játszani akarom a játékot.”

„Biztos vagy benne? Nincs visszaút!”

„Igen! Mit jelent, hogy nincs visszaút?”

„Azt, hogy ha egyszer elkezded a játékot, nem léphetsz ki többé.”

„Készen állok.”

Ezután az adminisztrátor elmagyarázta a „tinédzsernek” a szabályokat.

„Minden feladatot engedelmesen végrehajtasz, méghozzá úgy, hogy senki ne tudjon róluk. Amikor végzel egy feladattal, bizonyítékként küldesz nekem róla egy képet. A játék végén pedig meghalsz. Készel állsz?”

És ha ki akarok szállni?”

„Minden információt tudok rólad. És megtalállak.”

Az első feladat az volt, hogy a „lány” karcolja bele a karjába az F58 feliratot. A „lány” megpróbálta photoshoppal becsapni az adminisztrátort, de az ezek után nem is válaszolt neki. Közben a nyomozó egy sor kurátorral, jelenlegi és volt „játékossal” felvette a kapcsolatot. Egy kurátor ezt írta neki: „Én vagyok a személyes bálnád. Végig segítelek majd a játék során. Az utolsó nap a játék vége. Ha meghalsz, győztél. Ha nem, segítünk neked. Készen állsz?”

A kurátor ezek után megígérte, hogy az első feladatot reggel 4:20-kor átküldi, de addigra a rendőrség blokkolta az oldalát.

Az orosz hatóságok úgy vélik, az egész Kék Bálna-ügy mögött Filip Budeikin áll, aki eddig legalább 15 tinédzser halálával vádolnak. Egy szentpétervári online újságban közölt interjú szerint Budeikin elismerte, hogy valójában 17 áldozatot küldött a halálba, ám hozzátette, hogy a fiatalok „boldogan haltak meg.” „Megadtam nekik mindazt, amit az életükben nélkülözniük kellett: a melegséget, a megértést, a kapcsolatot” – tette hozzá eltökélten a fiatalember.

Az egyik áldozat a 19 éves Galina Szibiriakova volt. Testét a szülei találták meg ez év február 7-én. A tinédzser a telefonján keresztül, Skype-on tartotta a kapcsolatot kurátorával.

Az érintett országok nyomozói és rendőrei nagy erőkkel igyekeznek megállítani az öngyilkossági hullámot, és feltérképezni, kik állnak a szörnyű „divat” hátterében. Számos csoportot és oldalt sikerült blokkolni. A hatóságok adatbázisokat készítenek azokról, akik ilyen csoportokban vesznek vagy vettek részt, s igyekeznek a tinik mobiltelefonjában is megtalálni az árulkodó jeleket.

Az öngyilkos csoport tagjai olyan gyerekek, akiknek hazudnak, és akiket megfélemlítenek, hogy ha nem végzik el a kiszabott feladatokat, annak a családjuk fogja kárát látni. Az egyik tinédzser elmondta: egy alkalommal a kurátora azt írta neki, hogy „Az anyád holnap nem fog eljutni a buszmegállóig.”

Egy fiú úgy próbált meg kilépni, hogy blokkolta a kurátorát. Ám később ennek ellenére kapott egy üzenetet egy másik kurátortól, amelyben ez állt: „Nem bújhatsz el előlünk.” A fiú ezt a kurátort is letiltotta, és ezután már nem kapott több üzenetet.

A fenyegetések ellenére, eddig egyetlen olyan esetet sem jelentettek, amely bizonyítaná, hogy a kurátorok valóban kilépnének az online térből, és ártanának a játékosoknak vagy hozzátartozóinak.

A legtöbb öngyilkosságot elkövető fiatal valójában nem akar meghalni – csupán az életükben jelen lévő fájdalomnak akarnak véget vetni. Az esetek 80 százalékában az öngyilkosok egyértelmű jeleket adtak a környezetüknek, rámutatva, hogy baj van, segítsenek.

A leggyakoribb jelek a következők:

  • korábbi öngyilkossági kísérlet
  • gyakori beszéd az öngyilkosságról
  • erős halálvágy vagy a halállal kapcsolatos gyakori gondolatok
  • az illető elajándékozza kedves, személyes tárgyait, értékeit
  • depresszió, hangulatingadozás, reménytelenség, visszahúzódás
  • növekvő alkohol és / vagy droghasználat
  • célozgatás arra, hogy a jövőben nem lesz jelen, vagy elköszönés a társaktól, családtagoktól

Korábbi cikkünket ITT érheted el

via


Ha Te vagy akárki a környezetedben krízishelyzetben van és segítségre szorul, hívd ingyenesen a 116-123, vagy 06-80-820-111 telefonszámot! További infó itt és itt!