„Megdöbbentett, hogy egy katolikus olyan természetességgel készül abortuszra, mint mandulaműtétre”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemén tartott bemutatón Veres András római katolikus püspök, a győri egyházmegye főpásztora és az egyetem nagykancellárja arról beszélt, hogy milyen nagy szükség van napjainkban a hasonló művekre, hiszen korunk hívő embere rengeteg élet, -és orvosetikai kérdéssel kell, hogy szembenézzen. Példaként említette korábbi előadásait, amelyeket az egri kórház hívő orvoscsoportjának tartott s mely a nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett pár alkalom helyett másfél éves sorozattá nőtte ki magát, mert akkor még semmilyen hasonló jellegű képzést nem nyújtottak az orvosi karon. A helyzet azóta valamivel jobb, de nagyon fontos, hogy új bioetikai témájú könyv jelent meg, segítve azokat, akik saját élethelyzetük miatt, vagy akár családjukban, környezetükben előforduló események miatt útmutatást keresnek, mit tanít a katolikus egyház egy adott etikai  kérdésben.

A megyéspüspök szerint ugyanis a mindennapi életben nagyon kevés a lehetőség rá, hogy a keresztény értékrend megjelenhessen. Túl nagy szakirodalom nincs, pedig nagy éhség van rá, ezért beszélnünk kell ezekről a témákról, hogy az Egyház tanítását világossá tegyük – utalt egy saját, korábbi – világi berkekben nagy port kavart kijelentésére. Kifejtette: akkor fogunk tudni mi, keresztények a hit szerint élni, ha világos, az egyház tanítása szerinti tárgyalásokat találunk az orvosi, bioetikai kérdésekben, amelyek egyúttal a leghivatalosabb, legtudományosabb álláspontot képviselik.

Berán Ferenc egyetemi docens a könyvet méltatva szólt arról, hogy milyen fontos, hogy ezeket a bioetikai kérdéseket nem csupán a hívek, de a világ számára is bemutassák. Kiemelte, nem csupán értékekről, értékrendről kell beszélnünk, hiszen ha az értékek ütköznek egymással, a felmerülő erkölcsi dilemmák megválaszolásához elengedhetetlenül szükséges a vonatkoztatási pont, ami ebben a könyvben egyszerű és világos: Isten az embert saját képmására teremtette, s az emberi élet ajándék.

A könyv tíz témát boncol részletesebben az emberi élet kezdetétől egészen a halálig: szó van benne az abortuszról, az eutanáziáról, az öngyilkosságról, de helyet kapott a kötetben a géntechnológia, klónozás, sőt a terrorizmus is. Teszi mindezt közérthető nyelven, ami egy ilyen mű szempontjából nagyon nagy erény. Németh Gábor négy alapelvet rögzít, melynek mentén eligazít minket többek között az erkölcsi és fizikai rossz közötti különbségtevés, a törvény és jog ellentmondásai és egymásnak feszülése vagy éppen a test és lélek egysége, szétválaszthatatlansága témaköreiben.

Az est végén a szerző mesélt azokról az élményeiről, amelyek a könyv megírására sarkallták amellett, hogy a bioetika szakterülete. Említette, mennyire megdöbbent például, mikor egy egyházkerületében élő, többgyermekes anyuka folyamodott segélyért ahhoz, hogy az orvosi tanácsra javasolt abortuszt elvégeztethesse, melyről olyan természetességgel beszélt, mint egy mandulaműtétről. Mesélt olyan hívőről is, akivel folyamatosan tartotta a kapcsolatot öngyilkossági gondolatai miatt, s aki környezetétől semmilyen segítséget vagy elfogadást nem kapott problémái közepette. Végül arra jutott, hogy csak egy válasz hiteles arra a kérdésre, „Őrzője vagyok – e testvéremnek?”, s az az IGEN. Az viszont már nem biztos, hogy mindig a legrövidebb út a legcélravezetőbb, de lehet jó és igaz választ adni. Végezetül beszélt arról is, nem véletlen, hogy könyve a „vázlatok” nevet viseli, hiszen ki tudja, mit hoz a bioetika az elkövetkezendő 40 évben, melyek azok a ránk leselkedő veszélyek, amelyek akkor fenyegetni fogják az embert a születésétől a haláláig.