“Megszoktam őt, akár a levegőt” – Így szerettek kedvenc költőink és íróink

 1905. április 11. – annyira ismert és egyértelmű ez a dátum a magyaroknak, mint az 1848. március 15. Ekkor született az egyik, ha nem a legnagyobb magyar költő, József Attila, és 1964 óta ekkor ünnepeljük a magyar költészet napját is. De elég a számokból! Ebből a különleges alkalomból összeszedtük kedvenc magyar és igen, külföldi íróinkat, költőinket, és kicsit utánajártunk a szerelmi életüknek. Így szerettek ők!

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. április 11. Vajda Boglárka

1905. április 11. – annyira ismert és egyértelmű ez a dátum a magyaroknak, mint az 1848. március 15. Ekkor született az egyik, ha nem a legnagyobb magyar költő, József Attila, és 1964 óta ekkor ünnepeljük a magyar költészet napját is. De elég a számokból! Ebből a különleges alkalomból összeszedtük kedvenc magyar és igen, külföldi íróinkat, költőinket, és kicsit utánajártunk a szerelmi életüknek. Így szerettek ők!


Radnóti Miklós, a tűnődő

Gyarmati Fanni mindössze 14 éves volt, amikor megismerte az akkor 17. évét betöltő Radnóti Miklóst. Ugyanahhoz a tanárhoz, Hilbert Károlyhoz jártak korrepetálásra, Radnótinak pedig rögtön megtetszett a kis Fifi. Olyannyira, hogy nagykorúnak mondta magát, és még a ceruzáikat is elcserélte, hogy legyen ürügy a beszélgetésre. A bájos diákszerelemből csak évek múlva, hosszú szünetek után lett komoly kapcsolat. 1931 telén, a Városligetben Fanni azt mondta Radnótinak: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül!”.

Ernest Hemingway, a nyughatatlan

„Csak akkor jó egy történet, ha őszinte.” – ezt vallotta az egyik leghíresebb amerikai író, Ernest Hemingway. Őszintesége nemcsak az írásain érződik, a szerelmi életét is áthatotta, valami egészen nyers, magabiztos szenvtelenséggel keveredve. Az első komoly lángolást 1918-ban tapasztalta meg; éppen az olasz fronton volt, amikor súlyosan megsérült, és lábadozása alatt egy milánói kórházban dolgozott. Itt szeretett bele Agnes von Kurowsky ápolónőbe, akinek alakja a Búcsú a fegyverektől című könyvében is megjelenik.

Arany János, a szemérmes

A 30 éves Arany János már országosan ismert költő volt, amikor szokatlan verset írt egykori tanítványa, a 18 éves Rozvány Erzsébet emlékkönyvébe: „Én láttam a bimbót, én láttam azt, / Midőn, érezve a nyájas tavaszt, / Kezdett kifejleni: / Örűlt a lelkem és kéjjel telék, / És mint hiú kertész, sokat merék, / Sokat, reményleni.” Ez a költemény az egyetlen ismert Arany-vers, amelyben a költő ilyen nyíltan fejezi ki vonzódását.