Melletted a helyem, még ha icipici is vagyok

A koraszülött babáknak ugyanúgy szüksége van a szüleik támogató ölelésére, mint egészséges társaiknak. Kenguruzás közben megnyugszik a baba az anyja szívverését hallva vagy apa támogató hangjának felismerésétől.

Földvári Nagy Zsuzsannával a KORE (Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület) elnökével beszélgettünk koraszülött gyermekek családbarát ellátásáról. Mint mondja, nagyon fontos, hogy felhívják a társadalom figyelmét arra, hogy nem csak azok szülhetnek idejekorán, akik alacsony szociokulturális háttérrel rendelkeznek, dohányoznak, isznak vagy felelőtlenül élnek szexuális életet. “A jótékonsági futásunk célja, hogy a koraszülés problematikájára emlékeztessük az embereket és szeretnénk ha mindenkinek lenne B terve a szülésére. Ne legyen tabu a koraszülés!”

Május tizenhetedikén azért futnak az önkéntes anyukák a 20. Coca-Cola Női Testébresztő Futógálán, hogy a SOTE koraszülött intenzív osztályának személyzete elvégezhesse “A szülőkkel szoros együttműködésben” képzést, ami az egész világon feltétele annak, hogy a korababákat saját szüleik pelenkázhassák, fürdethessék és kenguru módszerrel egész nap együtt lehessenek! Zsuzsa számára azért is kiemelten fontos ennek a módszernek a hazai megismertetése, mert ő is egy csodás korababa édesanyja. “Én a nyolc éve született lányomnál traumatizálódtam, mikor 2×20 perc volt, amit bent tölthettem vele egy nap a kórházban. Ez a mai napig nyomott hagyott a lelkemben. Ha egy édesanya simogathatja, kenguruztathatja a babáját akkor mindkettejük számára enyhül ez a trauma. Ötven százalékban az anyákért és ötven százalékban a kicsiért történik ez a családbarát gondozás. Bizonyított, hogy az így ápolt korababáknál sokkal kevesebb az intenzíven tölött napok száma, ha a szülők bemehetnek.

Mi történik egy családbarát koraszülött gondozásnál?

Először is fontos tisztáznunk, hogy az a pici baba számít koraszülöttnek, aki a 37. hét előtt vagy nagyon kis súllyal születik.

“A szülőkkel szoros együttműködésben” képzési programnak az a lényege, hogy a dolgozók (orvosok, szülészek, gyógytornászok, nővérek, védőnők) családközpontú ellátásba léphessenek. Ezt a módszert a finnországi Turku Egyetemi Kórház Gyermekosztályán dolgozó Zack Boukydis professzor és az osztály csapata dolgozta ki, ami nemzetközi szinten is elfogadott lett.

A tanfolyamnak köszönhetően megtanulják a közös megfigyelést és az együttműködést a szülőkkel. A dolgozók aktív részesei lesznek a családnak. Figyelembe veszik a család és a baba egyéni szükségleteit. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők hatékonyabban résztvehetnek a baba gondozásában így például a fürdetésben, altatásban, pelenkázásban míg az orvosok “csak” megfigyelők és támogatók. A koraszülött.com oldalon több édesanya beszámolóját olvashatjátok a bécsi illetve a kanadai koraszülött gondozásról. Mindkét esetben az édesanyák teljes mértékben saját gyermekük ellátói voltak és az orvos az ő tapasztalataikat kikérve vizsgálta meg a kicsit. Hiszen ki látná, ismerné jobban a baba minden rezdülését, mint az anyukája, aki egész nap vele tud foglalkozni.

“Nem kell Nyugatra menni, hogy lássuk, jól működik a rendszer. Szerbiában és Észtországban is ilyen koraszülött ellátás folyik. Magyarországon a Honvédkórházban van családbarát ellátás valamint Debrecen és Zalaegerszeg is halad afelé, hogy korlátlan látogatást adjanak a szülőknek.”

A kenguruzásról

Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy mennyire fontos a bőrkontaktus a koraszülötteknél. Ilyenkor a baba és anya meztelen teste van bebugyolálva. Érzik egymást testét, illatát, szívverését. A kenguru-módszert Bogotában a 70-es években alkalmazta először két gyermekorvos. Hamar kiderült, hogy az így kezelt kisbabáknál sokkal kisebb arányban jelennek meg a koraszülöttekre egyébként jellemző betegségek. A kötődés is jóval gyorsabban alakul ki ráadásul ügyesebben és hamarabb kezdenek el szopizni a kicsik. Bebizonyosodott továbbá, hogy a kicsiknek a légzése is egyenletesebbé vált miután testközelbe került az édesanyjával, akinek köszönhetően a testhőmérséklete is normalizálódott.

Egy Svédországban és Hollandiában készült felmérés alapján kiderült, hogy kenguruzás közben a korababáknál 85%-ban indul be a szopizás, míg a nem kenguruzók esetében ez csak 45%-ban igaz. “Még egy évesen is 5%-kal több szopik közülük, mint a nem kenguruzók közül.  Statisztikai tény, hogy a kenguruzó koraszülöttek súlyfejlődése ütemesebb és egyenletesebb a nem kenguruzó társaiknál. Egy svéd  felmérés szerint a kenguruzók súlya átlagosan 273g/hét , míg a nem kenguruzóké 196g/hét ütemben gyarapodott, ami azt jelentette, hogy a kengurubébik általában egy héttel hamarabb hagyhatták el a kórházat” – tudtuk meg a Honvédkórház beszámolója alapján.

Aki szeretné adományával támogatni “A szülőkkel szoros együttműködésben” képzést, annak érdekében, hogy a koraszülött babák az édesanyjukkal lehessennek, nincs más dolga, mint ellátogatni IDE vagy utalni a 10402836-50526555-54691000-as számlaszámra.