Méltósággal, törvényesen szülni – A Te Szülésed Kft.

Kórházon kívül szülni Magyarországon lehetséges. Sőt, kerek öt éve már legális is. Ennek ellenére továbbra is nagyon kevés az olyan szülésznő, orvos, aki nyitott lenne egy gyermek világra jöttének eme tökéletesen természetes és biztonságos módjára. Pedig 2012 óta működik az első hivatalos, bejegyzett, otthonszüléseket és születésotthonban történő szüléseket kísérő cég , az A Te Szülésed intézeten kívüli szülészeti ellátást nyújtó kft.

A Te Szülésed elnevezésű ún. bábapraxis 2011 végén jött létre három szülésznő, egy szülésznő-dúla és egy gyermekorvos-neonatológus társulásával. Fél év múlva a kft megkapta a működési engedély,  s 2013-ban megnyitotta a Hódmezővásárhelyi Születésotthon kapuit.

Merni vagy nem merni?

Igen, ezt a kérdést még most, 2016-ban is fel kell tenni. Mert hiába a törvény, a szabályozások, az engedélyek, Magyarországon – abban az országban, ahol az otthonszülés úttörője, Geréb Ágnes évek óta fogoly, és nem gyakorolhatja hivatását –  még mindig ott tartunk, hogy a kórházak szülészeti osztályai (eltekintve a magánklinikáktól és a Jahn Ferenc Kórháztól, ahol már nem szükséges orvos jelenléte a szüléseknél) elzárkóznak attól, hogy „kiengedjék a gyeplőt” a kezükből. A szülések futószalagon történnek, személytelen orvosi folyamatként  évről évre emelkedő császár- és gátmetszésarányokkal, beöntéssel, borotválással, oxitocinnal, folyamatos monitorozással. Minél több a beavatkozás, annál több az OEP-támogatás. A pénz megérkezik, az anyák távoznak újszülöttjeikkel. Testükön és lelkükön frissen szerzett, és lassan hegedő, vagy soha be nem gyógyuló sebekkel.

Ha ebben a közegben egy nő úgy dönt, intézményen kívül (otthon vagy születésotthonban) szeretné világra hozni a gyermekét, úgy, ahogy az emberiség történelme során a nők mindig is szültek: háborítatlanul, méltósággal, saját és gyermekük belső ritmusára hallgatva, harmóniában és békében – nos, akkor ők bekerülnek az olyan skatulyákba, amelyeken olyan cimkék olvashatóak, mint „felelőtlen” „gyermekét veszélyeztető” „alulinformált” vagy egyszerűen csak „hisztis, önérzetes feminista”. Törvény tehát van, szemléletváltozás azonban alig. Mindazok, akik az otthonszülést támogatják szakemberként, nőként, emberként, gyanús kisebbségnek tekintendők. Ha egy babáról kiderül, hogy otthon született, nagyon sok orvos és védőnő meg sem akarja vizsgálni a csecsemőt, vagy ha igen, anyuka nem fogja zsebre rakni a „jóindulatú” megjegyzéseket. Talán most már kevesebbszer fordul elő, de pár éve még jellemzőek volt az is, hogy ha a szomszédok megtudták, hogy a baba otthon született, egyszerűen feljelentették a családot, amelyik aztán örülhetett, ha megúszta a felelősségre vonást és záros határidőn belül sikerült anyakönyveztetnie a gyereket. Aki törvényesen született otthon.

Szemben az árral

Szerencsére vannak olyanok, akik nem adják fel és a nehézségekre kihívásként tekintve jutnak előre. Évről évre emelkedik az engedélyt megszerző bábák száma. Lassan, de biztosan. Évről évre emelkedik az intézményen kívüli szülések száma. Lassan, de biztosan. A Te Szülésed statisztikája a következő:

2012-ben 18, 2013-ban 29, 2014-ben 42, 2015-ben pedig 52 szülés történt az ő kísérésükkel. Négy év alatt tehát megháromszorozódott az olyan nők száma, akik mertek élni törvény adta jogukkal és a szívük vágyával. 

Mennyi az annyi?

Sokszor elhangzik az az érv, hogy az otthonszülés a gazdagok kiváltsága. Nos, ezzel vitatkoznunk kell. Ha kiszámoljuk, hogy mennyi pénzt fizetünk be életünk során az OEP-nek, és EZEN FELÜL mennyi pénzt adunk a szülészorvosnak (alsó hangon 80 ezer, a határ a csillagos ég), akkor az az összeg, amennyit A Te Szülésed Kft. kér – ez 2016. május 1-je óta 180 ezer forint – semmivel sem több, mint amit egy olyan ellátásért fizetünk, ahol sokszor sem az anya, sem a gyermek, sem az apa nem számít, igényeik, érzelmeik, testi-lelki folyamataikat nemigen veszik figyelembe. Nincs rá idő. Meg szakember. Meg kapacitás. Az egyetemen pedig nem oktatják az orvos-„beteg”-kommunikációt.

Na, és akkor most nézzük, mi van abban a 180 ezer forintban:

Szülés előtt:

–          első találkozás az anyával és apával

–          a 28. hétig havonta egy vizit

–          a 28. és 36. hét között kéthetente vizit

–          a 36. héttől minden héten vizsgálat, ekkor már a szülés helyszínén

A szülés során:

–          vajúdás és szülészeti ellátás (az árban minden eszközhasználat benne foglaltatik, és legalább kész szülésznő jelen van!)

–          indokolt esetben kórházba szállítás és ott dúlaként további részvétel

A szülés után:

–          tájékoztató anyagok adása, kölcsönzése, szóbeli folyamatos támogatás, vizsgálatok

–          a szülést követő 1. és 3. napon vizsgálat és segítség az anya otthonában, a 2. napon telefonos konzultáció, igény esetén látogatás

–          a szülés után 2 és 6 héttel a kft székhelyén kontroll

–          szoptatási tanácsadás a baba hathetes koráig

Ezek fényében, úgy véljük, igazán kár „drága” otthonszülést emlegetni. És itt nem csak a pénzről van szó, hanem arról az osztatlan, szeretetteli figyelemről, kedvességről, tapintatról, empátiáról, egyszóval emberséges hozzáállásról, ami annyira hiányzik a legtöbb kórházi terhesgondozás, szülés és a gyermekágyi időszak során.

Merre tovább?

Miután törvényes akadálya már nincs az intézményen kívüli szülésnek, most már „csupán” annyi a feladat, hogy az emberek – elsősorban a kórházban dolgozó szülészorvosok – fejében változzon valami. Erre pedig egyelőre nem sok esély van. Az egyetemi oktatásban gyakorlatilag alig pár szó esik az intézményen kívüli szülésről, s akkor sem épp támogató hangnemben. Innentől kezdve az az orvos, aki esetleg támogatná ezt a lehetőséget is, azt kockáztatja, hogy szakmailag nem tartják majd hitelesnek, netán sarlatánnak kiáltják ki. A célegyenes tehát még messze van. De mégis, valahol a távolban ott látszik már. Mert évről évre hangosabbak az alulról jövő kezdeményezések, a különböző csoportok, amelyek fáradhatatlanul lobbiznak, előadásokat, konferenciákat, tüntetéseket szerveznek, petíciókat fogalmaznak, szüléstörténeteket osztanak meg és nem hagyják annyiban a dolgokat. Kicsi lépésekkel, de biztosan haladnak előre. És egy napon elérik majd, ami valójában évezredekig természetes része volt az ember, a nő életének: úgy szülhetnek, hogy minden pillanatban átélhessék a csodát – a teremtés, az új élet csodáját.