Mennyire becsüljük meg a magyar anyákat?

A magyar nőknek sajnos millió érvük van amellett, miért szedjenek fogamzásgátlót. A jelenlegi közigazgatás pedig nem kifejezetten családbarát. Rengeteg nő a kórházi szülés során szerzett traumás élmények hatására nem szívesen vállal második gyermeket. Néhány érdekes gondolat a Mitől szül a magyar nő? címet viselő beszélgetésből, amelyen a szakma és az egészségügyi államtitkárság képviselői ütköztették álláspontjaikat.

Lesley Page bábaprofesszor, a Brit Királyi Bábakollégium elnöke, Horváth Ildikó főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága), Görbicz Adria bába és dr. Csákány György, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa ültek össze hétfő délután egy kerekasztal-beszélgetésre a Születésház Egyesület kezdeményezésére. A beszélgetésen házi őrizetéből Geréb Ágnes videóüzenetben tolmácsolta véleményét az új otthonszülési szabályozás kereteiről.

Miért vállalnának több gyermeket a nők?

A beszélgetés résztvevői elsőként azt a kérdést járták körbe, mi segíti elő a nők szülési szándékát, és mi motiválja a nőt a gyerekvállalásra. Lesley Page bábaprofesszor szerint azon felül, hogy ez az élet szerves része, és a nők szerelemből vállalnak gyermeket, az is rendkívül lényeges tényező, hogy családközpontú környezetet tapasztalhassanak maguk körül. A Brit Királyi Bábakollégium elnöke saját felméréseikre hivatkozva kifejtette, azok a nők szülnek több alkalommal, akiknek a terhesgondozás és a szülés idején figyelembe vették észrevételeiket és igényeiket. Mint folytatta, nem véletlen, hogy az Egyesült Királyságban születik a legtöbb gyermek, az elmúlt tíz évben mintegy 22 százalékkal emelkedett az újszülöttek száma. Magyarázatként hozzátette: a bevándorlók magas gyermekvállalása mellett egyre több negyven feletti nő esik teherbe. Kitért arra is, hogy ő maga is 46 évesen szülte első gyermekét. „Egyre jobb és nőközpontúbb az ellátás az Egyesült Királyságban” – mondta, kiemelve, tapasztalatai szerint ott, ahol mechanikusan állnak a témához, és ahol ennek apropóján magas a császármetszések aránya, valóban esik a gyermekvállalási hajlandóság.

Magyarországon az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint 1,3 a teljes termékenységi arányszám, ami rendkívül alacsonynak számít Európában. Az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) főosztályvezetője ezzel kapcsolatosan azt mondta, a rendszerváltás utáni időszak generációjának ezirányú érdektelensége komplikált, és okai szociokulturális összefüggésekben, illetve a munkahelyi elhelyezkedésben keresendőek. A minisztérium főosztályvezetője elismerte, hogy a közigazgatás se nem baba-, se nem mamabarát, a munkatársak gyermekeik számától függetlenül sokszor estig dolgoznak. Ráadásul – folytatta – a részmunkaidőben foglalkoztatottak teljes státuszt jelentenének a keretből, így két négyórás kismama két teljes ember státuszát veszi el, miközben csak egy ember munkáját tudja elvégezni. Horváth Ildikó ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EMMI-n belül már elindult egyfajta gondolkozás- és szemléletbeli változás ezen a téren.

Traumatikus élmények

Görbicz Adria bába a témával kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nők megítélése az európai átlag alatt van. Mint mondta, tapasztalatai szerint az otthonszülő nők rendszerint nagycsaládosak, sok esetben 4-5 gyermeket vállalnak, és legtöbbször azért fordulnak hozzájuk, mert első kórházi szülésük alkalmával traumatikus élmény érte őket. “Amennyiben nem lett volna az otthonszülés alternatívája, valószínűleg nem vállaltak volna több gyermeket” – tette hozzá.

“Ezt a kérdést inkább úgy közelíteném meg, hogy miért nem vállalnak gyermeket a nők?” – vette át a szót Csákány György, aki szerint nem egy válasz van, hanem rengeteg. Magyarázatképpen hozzátette: a hozzá fogamzásgátlószerért forduló 25-30 éves nőknek millió érve van a szülés ellen. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosa szerint jelenleg Magyarországon nincsen presztízse a szülésnek és a gyermekes anyának.

Paraszolvencia mindenek felett

Lesley Page bábaprofesszor szerint a szülő nők számára nagy jelentőséggel bír a bábákkal kialakított folyamatos kapcsolat. A minisztérium képviselője, Horváth Ildikó erre reflektálva támogatásáról adott hangot. Mint mondta, ő is szeretné elérni, hogy a bábák minél nagyobb arányban és minél jobb minőségben kapcsolódjanak be a szülések esetében.

Csákány György főorvos ugyanakkor nem ennyire bizakodó. Mint mondta, az orvosok körében nem lát erre nyitottságot. A magyarázat véleménye szerint egyszerű, ez pedig a paraszolvencia. Elismerte, hogy jelenleg is készül az ezzel kapcsolatos rendelet módosítása, ugyanakkor úgy látja, erről egyelőre korai beszélni. Csákány kitért arra is, hogy a magyar egészségügy „középkáderei” jórészt alacsonyabb szintű munkát végeznek, mint amire végzettségük alapján “jogosultak” lennének. Hozzáfűzte: szülésznők kizárólag alacsony rizikójú szüléseket végezhetnek egyedül, és Magyarországon kizárólag az ő kórházukban kapnak lehetőséget arra, hogy ezt meg is tegyék. „Negyven szülésznőből mindössze 18 vállalta az ezzel járó felelősséget” – mutatott rá az egészségügyi rendszer másik gyenge pontjára a főorvos. “Azaz, ha lenne rá nyitottság a szakma részéről, a szülészek sem biztos, hogy mernének élni a lehetőséggel. Egyelőre nincsenek rá felkészülve”, hangsúlyozta. Csákány ugyanakkor elismerte azt is, hogy a magyar nők egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel. Kezdetben mindössze 15-20 százalék volt az arány, ami napjainkra 60 százalékra emelkedett.

A paraszolvencia felvetésére reagálva az EMMI képviselője elismerte a jelenséget, és mint mondta, megpróbálják úgy átalakítani a rendszert, hogy az ne tűrje el a zsebbe juttatott adományokat.

A vitáról szóló következő cikkünkben az otthonszülés és a kórházi szülés előnyeiről, illetve hátrányairól olvashatnak.

Fotók: Ancsin Gábor