Mi folyik a csapból? – 6 meglepő tény a csapvízről

A várandósok, kisgyermekek és kisbabák esetében nem csak nyáron kell odafigyelni, hogy elegendő folyadékot igyanak. Palackozott vízzel fedezni a folyadékszükségletet drága mulatság lehet, ezért utánajártunk annak, hogy biztonságos-e csapvizet inni – és meglepő tényekre bukkantunk.

1. Magyarország „víznagyhatalom”

Sokak előtt talán nem is ismert tény, hogy Magyarország világviszonylatban is víznagyhatalomnak számít, mind a víz mennyiségét, mind a víz minőségét illetően. Kiváló minőségű ivóvízkészletünk egészséges és olcsó.

Magyarországon az ivóvíz elsősorban felszín alatti vízbázisokból származik:
• 25% a mészkő és dolomit hegyek hasadékaiban tárolódó karsztvíz, amely a legkiválóbb minőségű, nagy keménységű ivóvíz, általában tisztítást sem igényel;
• 35% a védett vízbázisokból származó rétegvíz, melyet szükség esetén gáztalanításnak, vas- és mangántalanításnak vetnek alá, illetve bizonyos területeken ammónia- vagy arzénmentesítésre is szükség van;
• újabb 35% a Duna menti parti szűrésű, sekély mélységű kutak által szolgáltatott víz, melyeknél a folyamparti sóderágy olyan kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik, hogy a kitermelt nyersvíz gyakorlatilag ivóvíz minőségű.

Felszíni vizekből csak az ivóvíz 5%-a származik, ott, ahol más lehetőség nincs, például a Tiszából Szolnoknál, a Balatonból és több mesterséges hegyi víztározóból. Ezeket különleges technológiákkal tisztítják, hogy megfeleljenek a szigorú minőségi előírásoknak.

2. Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer

„Az ivóvíz minőségét Magyarországon kormányrendelet írja elő, amely bizonyos szempontból még az uniós előírásoknál is szigorúbb. Az ivóvíz minőségének ellenőrzése a szolgáltatók törvényben előírt kötelezettsége. Hetente többször kell a vízmintákat szigorú előírások szerint, akkreditált laboratóriumokban megvizsgáltatniuk, ahol legalább 56 féle szempontnak kell megfelelni. Vizsgálják a víz lebegőanyag tartalmát, a vízben oldott szerves és szervetlen anyagokat, mikroszennyezéseket, bakteriológiai paramétereket, radioaktivitást, keménységet, pH-t, stb. Az ÁNTSZ is végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, melyek során azt ellenőrzik, hogy a víz minősége megfelel-e az egészségügyi határértékeknek.” – tájékoztat bennünket Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára.

„Az egészségügyi határértékeket az alapján állapítják meg – folytatja Nagy Edit -, hogy egy egészséges felnőtt napi 2-3 literes vízfogyasztása mellett mennyi a különböző anyagokból a szükséges, de nem káros mennyiség. Bizonyos anyagokra 0 a határérték, tehát a jelenlétük nem megengedett, ilyenek pl. a nehézfémek. Az új vegyületeket (pl. a legújabb drogokat) is rendszeresen felveszik a vizsgálati listára, határértékük szintén 0.”