Mi van, ha hazudik a kamasz?

Először is: természetesen nem törvényszerű, hogy a tizenéves sokat hazudik. Leginkább akkor hazudnak, ha rákényszerülnek. Azaz nincs egy mélyről jövő vágy, hogy füllentenie kell, inkább önvédelem ez, a saját határok meghúzása. Néha olyasmiben is hazudik, amiben nem is érti anya, apa, hogy miért. Ők nem érzik, hogy privát területre tévedtek, de a fiatal éppen ott szeretne húzni egy határt, egy falat, amin nem lehet bekukucskálni.

 

Ez történt annál a tizennégy évesnél, aki fogyókúrába kezdett, de mikor anyja a tágabb család előtt hozta ezt szóba, letagadta. Anyja értetlenül, és sértődötten –mert meghazudtolták- kérdezte: „most miért tagadod le?”. Azért, mert ő ezt bizalmas információnak szánta, abban az életszakaszban volt, mikor zavarban volt a testétől, tanulta az önmaga nőként való kezelését, elfogadását, és kínosan érintette, hogy a teste ilyen nyílt témává vált. Egy felnőtt számára a fogyókúra nem a legintimebb terület, de a tizenéves fejében ez magával hozza, hogy a vonalairól van szó, arról, hogy vonzó-e, hogy jó nő-e. Mindez érzékenyen érinti.