Miért fontos a kézírás a billentyűzet korában?

Egyre több iskolában döntetnek úgy világszerte, hogy a kézírás idejétmúlt, szükségtelen dolog egy olyan korban, amikor a gyerekek érintőképernyők és billentyűzetek között nőnek fel. Kutatók most amellett érvelnek, hogy a kézírás oktatása ennek ellenére mindenképpen szükség van.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. június 27. Gyarmati Orsolya

Egyre több iskolában döntetnek úgy világszerte, hogy a kézírás idejétmúlt, szükségtelen dolog egy olyan korban, amikor a gyerekek érintőképernyők és billentyűzetek között nőnek fel. Kutatók most amellett érvelnek, hogy a kézírás oktatása ennek ellenére mindenképpen szükség van.


A Washingtoni Egyetem kutatói nemrég tették közzé annak a kutatásnak az eredményét, amely azt vizsgálta, hogyan függ össze a beszélt és írott nyelv a figyelemmel. A szakemberek 4-9 éves gyerekeknél figyelték meg az ún. kivitelező funkciók körébe sorolt képességeket (pl. tervezés). Virginia Berninger, az egyetem pszichológusa, a kutatás vezetője szerint a kézírás – a betűformálás – fejleszti az agyat és sokat segíthet a gyerekeknek abban, hogy jobban tudjanak a leírt szövegre figyelni.

Az Early Childhood Literacy (Kora gyermekkori írásbeliség) nevű szaklapban tavaly megjelent egyik cikkben Laura Dinehart, a Floridai Egyetem professzora arról írt milyen összefüggések lehetnek a jól elsajátított kézírás és a tanulmányi eredmények között. Szerinte az írni jól tudó gyerekek jobb jegyeket kaphatnak, már csak azért is, mert írásuk külalakja kellemes a szemnek, és ez pozitívabb értékelésre ösztönzi a tanárokat. Ezzel szemben azok a tanulók, akik írásbeli nehézségekkel küzdenek, kénytelenek túl sok időt és energiát arra fordítani, hogy megformálják a betűket, s így figyelmük elterelődik a tanulásról, az információ befogadásáról.

Dinehart szerint ugyanakkor a kézírás megfelelő elsajátítása azért is fontos, mert segít a gyerekeknek komplex feladatok elvégzésében, amely a kognitív, a motoros és a neuromuszkuláris folyamatok koordinációját igényli.

„Az a kijelentés, hogy a kézírás nem több motoros készségnél, egyszerűen nem helytálló”, mondta el Berninger a New York Times-nak. „Természetesen használjuk az agyunk motoros funkcióit, ám ami igazán lényeges, az az agy azon része, ahol a vizuális készségek és a nyelv találkozik. Ez pedig az ún, gyrus fusiformis-terület, ahol a vizuális stimulációk betűkké és írott szavakká állhatnak össze. Más szóval ahhoz, hogy le tudjunk írni egy betűt, előtte látnunk kell azt „lelki szemeink” előtt. Az agy ezen területe meglehetősen eltérő képet mutat azoknál a gyerekeknél, akiknél gondot okoz az írás elsajátítsa és művelése.

A normálisan fejlődő gyerekek számára a betűk legépelése, leütése a billentyűzeten nem generálja a kézírásnál szükséges agyi aktivitást. ráadásul a gépelt szöveg sokkal nehezebben marad meg a memóriában, mint a kézzel írott. Dr. Berninger szerint a kutatás azt mutatja, hogy fontos ugyan a billentyűzeten történő írás elsajátítása, ám a gyerekeknek általános iskolában nagyon alaposan el kell sajátítani a kézírást, és csak utána lenne szabad érintőképernyőt és billentyűzetet adni a kezükbe.

Forrás: New York Times (via)