Miért születik ma minden harmadik gyerek császármetszéssel?

Hazánkban a császármetszések aránya országosan 35% körül van, ami több mint a duplája a WHO által ajánlott 15%-nak. Mi áll a magas műtéti arány hátterében? Lehet, hogy a magyar nők nem tudnak szülni? Vagy más folyamatok, tények, érdekek befolyásolják azt, hogy a következő generáció hogyan jön világra?

2013. november 29-én a Születésház Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen szakértők vitatták meg a témát. A rendezvényen, mely a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével jött létre, kiderült, hogy a kérdéskör igen megosztó, nemcsak az érintett csoportok között – orvosok, szülésznők, várandósok stb. – vannak nézetkülönbségek, hanem magukon a csoportokon belül is.

Biztonságosabb lett?

„Pár évtizede a császármetszések morbiditása 30-40% között volt, a különböző infekciók és szepszisek miatt számos alkalommal méheltávolítást kellett végezni 20-22 éves nőknél. Ma már a császármetszés abszolút biztonságos, olyan anyagokkal varrunk, olyan gyógyszereket alkalmazunk, amik használatával ilyen szövődmények nem lépnek fel. Nem kell félni a császármetszéstől, ezért könnyebben végzik el a szülészek” – magyarázta Dr. Lintner Ferenc.

Kollégája prof. Rákóczi István, a Szent Imre Kórház volt osztályvezető főorvosa a műtét rizikóira is kitért, elmondta, hogy bár a császármetszés egy relatíve veszélytelen beavatkozás, mégis nagyobb a szövődményi rátája, mint a hüvelyi szülésnek, és az anyai halálozás tekintetében is kockázatosabb. „ A későbbi szövődményekkel egy nagy probléma van: az első császármetszés után a második szülés is nagy százalékban műtéttel történik, és a további császármetszések során nő a lepénytapadási rendellenességek száma. Az elől tapadó lepény ilyenkor sokkal nehezebbé, radikálisabbá teszi a műtétet, esetleg ki kell venni a méhet, tehát távoli hatásai is vannak annak, ha egyszer a császármetszés mellett döntünk” – fejtette ki a professzor.