Migráns csellengők veszélyes utakon
Talán a leginkább érthetetlen és szomorú jelensége a migráns krízisnek az úgynevezett kísérő nélkül érkező gyerekek hosszú menete. Hazánkban otthonra lelnek, de vajon mi kell ahhoz, hogy a zömében 14-18 év közötti fiúk kitegyék magukat a végtelen utak veszélyeinek, s mi lesz további sorsuk? Rétvári Bence parlamenti államtitkárt kérdeztük.
Talán a leginkább érthetetlen és szomorú jelensége a migráns krízisnek az úgynevezett kísérő nélkül érkező gyerekek hosszú menete. Hazánkban otthonra lelnek, de vajon mi kell ahhoz, hogy a zömében 14-18 év közötti fiúk kitegyék magukat a végtelen utak veszélyeinek, s mi lesz további sorsuk? Rétvári Bence parlamenti államtitkárt kérdeztük.
Míg a szíriai polgárháború durva és erőszakos képei sokkolják az európai médiafogyasztókat, addig az adatokból furcsamód kiderül, a Magyarországra érkező gyermekek nagy része, azaz 90 %-a afganisztáni, tehát nem a közel-keleti válságövezetből való. A kormány többször hangsúlyozta, hogy ennek ellenére minden ide menekült gyermeket elsősorban gyermekként kezelnek, és másodsorban veszik figyelembe az országba kerülésük módját. De vajon felkészült az ellátórendszer a fogadásukra? Biztonságban vannak a magyar társaik a velük velő érintkezéskor? Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az Egészségügyi Törvény (Eütv.) várható módosítása egy egészségügyi válsághelyzet esetén a kötelező szűrővizsgálat elrendelésének lehetőségét teremti meg. Amennyiben elrendelésre kerül a kötelező szűrővizsgálat, az a gyermekekre is vonatkozik.
Rétvári Bence többször megszólalt a kötelező szűrővizsgálat ügyében
Fotó: MTI
Kérdésünkre, hogy hány éves korosztály és mely országokból érkezik a gyerekek zöme, s egyáltalán, tudható-e a származásuk, a parlamenti államtitkár elmondta: „A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak 99%-a fiú. A kísérő nélküli kiskorúak 95%-a 14-18 év közötti, 5%-a 14 év alatti. Származási országukat tekintve 90%–a afganisztáni, 4%-a szír, 3%-a koszovói, 1-1%-a szomáliai, illetve pakisztáni, további országokból (Banglades, Egyiptom, Irak, Irán, Szerbia) 1–4 fő gyermek érkezett.
Magyarország az élen – nálunk a legnagyobb a menedékkérők száma
Grafika: MTI
S hogy mi lesz a sorsa ezeknek az otthontalan csellengőknek? Az államtitkár szerint a kísérő nélküli kiskorú gyermekek is teljes körű, otthont nyújtó ellátásban részesülnek, mely magában foglalja többek között az elhelyezésen, az étkeztetésen, a ruházattal való ellátáson túl az egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférést is. Vagyis a hazánkba kísérő vagy szülői felügyelet nélkül érkező kiskorúak a magyar gyermekvédelmi ellátórendszerben kerülnek elhelyezésre, így a Fóti Károlyi István Gyermekközpontban találnak menedéket.
Szíria, Pakisztán, Afganisztán nem a mesés Kelet
„A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kísérő nélkül érkező kiskorúak a lehető leggyorsabban megfelelő ellátásban részesüljenek, ennek érdekében rövidültek az ügyintézési határidők” – hangsúlyozta Rétvári Bence. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal haladéktalanul intézkedik a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezéséről, és egyidejűleg megkeresi a kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámhatósági feladatkörében eljáró V. kerületi Hivatalát, mint elsőfokú gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt.
Minden kísérő nélküli kiskorút, ahogyan eddig is a Fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyeznek el, október 12-ei adataink alapján 24 fő tartózkodik a gyermekotthonban. A menekültként történő elismerésüket nem kérő kiskorúak ideiglenes elhelyezését biztosítja – a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által Hódmezővásárhelyen működtetett gyermekotthona, ahol tegnapi adatok szerint 11-en tartózkodnak.
A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot. Vagyis igen gyors és hatékony háttérintézkedések biztosítják a gyerekek biztonságba helyezését.
Miből kerül étel az asztalra?
A rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás kezeléséhez szükséges források biztosítása érdekében a kormány bővítette a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermekvédelmi gyámi-, valamint az V. Kerületi Hivatala gyámhatósági ügyintézői állományt is. Az állomány bővítés mellett további forrásokat biztosít az infrastrukturális feltételek biztosítására is. De ez bizonyára nem elégséges megoldás, így az Európai Unióhoz 3,6 millió eurós támogatásra nyújtott be igényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma e gyermekek megfelelő színvonalú elhelyezése és ellátása érdekében. „A pályázat keretében további 184 állami férőhely létrehozása lehetséges. A pályázat eredményét még nem hirdették ki, novemberben várható döntés.” – fűzte hozzá az államtitkár.