Mikor jön el az ideje? – Az eljegyzésről

Ahogy a hagyományos családi mintázatok és évszázadokon át megszokott rítusaink is átalakulnak, úgy változnak a párkapcsolatok mérföldkövei, mint például az eljegyzés.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. december 09. Paulik András

Ahogy a hagyományos családi mintázatok és évszázadokon át megszokott rítusaink is átalakulnak, úgy változnak a párkapcsolatok mérföldkövei, mint például az eljegyzés.


Nem is olyan régen még szinte kőbe vésett szabályok vonatkoztak rá, meghatározott ideje és rendje volt a pár és a közösség életében is, számos építő és megtartó funkciót hozzáadva a felek kapcsolatához. Ma azt látjuk, jóval szabadabb az eljegyzés értelmezése és feladata is.

Ahhoz, hogy egy fiatal, együttjáró pár felelősen el tudja dönteni, milyen lépésekben és miért azokkal tervezi a kapcsolat elmélyítését, érdemes végiggondolni az eljegyzés pszichológiai funkcióit. Ha önmagában csak a hagyományt követjük, bízva eleink bölcsességében, nagy valószínűséggel akkor sem járunk rosszul, de hasznos, ha tudatosan döntünk, és figyelembe vesszük a mai kor jellemzőit is. Az eljegyzés a közösség számára a két fél komoly szándékának kinyilvánítása. Egy felelős, egyéneket megtartó közösség, amely annak idején jóval nagyobb mértékben volt megtalálható, mint ma, ki tudta fejezni tetszését vagy esetleges ellenvetését a leendő friggyel kapcsolatban. A mára csak az amerikai filmekből ismert esküvői mondat („aki tud olyasmiről, ami miatt ez a házasság nem jöhet létre, az mondja el most, vagy hallgassa el mindörökké“) itthon az esküvőt megelőző három vasárnapi hirdetéssel valósult meg, amely szokás néhány helyen még ma is él. Ebből következett, hogy a legrövidebb eljegyzési időszak egy hónapos volt. Nem illett túl sokáig sem húzni a dolgot, mert a közösség tagjaiban egy-egy hosszú jegyesség során felmerült a kétség, valóban komoly-e a felek szándéka. Korábban fontos volt, hogy mind az egyházi ünnepekhez, mind a hétköznapi élet elfoglaltságaihoz igazítsák az esküvőt, nem lehetett például húsvétkor, vagy aratáskor esküvőt tartani, illetve fontos szempont volt, mikor van tele az éléskamra. Farsangkor például gyakran volt lakodalom, ehhez az eljegyzéseket késő ősztől tartották meg.

Ma már teljesen más az életmódunk, a hagyományokhoz való viszonyunk, más értékek mentén éljük az életünket, mindezek számos előnyével és nehézségével.

Folytatás a Képmás magazin decemberi számában!