Családháló

Kezdőoldal Háttér Milyen fejlesztő hatásai vannak a zenének?

Milyen fejlesztő hatásai vannak a zenének?

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Kodály Zoltán így ír a zenei nevelés személyiségfejlesztő hatásairól.

Írta: Paulik András,

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Kodály Zoltán így ír a zenei nevelés személyiségfejlesztő hatásairól.


A magzati élet során történő zenehallgatás, az anya tánca, ritmikus mozgásai hatással vannak a kisbabára: ilyenkor megnyugszanak, vagy adott esetben mozgással válaszolnak az élményre, így egyfajta elsődleges kommunikációs kapcsolat alakul ki a gyermek és édesanyja között. Születésük után ezek a kisbabák kiegyensúlyozottabbak, hallásuk érzékenyebb és beszédfejlődésük gyorsabb ütemben fejlődhet. A magzat méhen belül az anya szívhangját is érzékeli, ez születés után is hatással van az újszülöttre: nyugtatja őt, abbahagyja a sírást, mélyebben, hosszabban alszik, légzése egyenletessé válik, a tapasztalatok szerint súlygyarapodása is egyenletesebb lesz. A zenei nevelés hatékonyan képes hozzájárulni az egyén általános tanulási teljesítményének eredményességéhez, és kedvezően befolyásolja a szocializációt.

Tanulási készségek és a zene

A gyermek a mozgás mellett a hangokon keresztül ismeri meg az őt körülvevő világot. A mondókák, gyermekdalok és a zenére való mozgások az élet első éveiben fontos szerepet töltenek be az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésében. A zene segítségével jobban fejlődik a memória, a ritmusérzék, a figyelem, a kreativitás, a koncentrálókészség, a szókincs.

Szocializáció és a zene

„A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul.” (V. Hugo) Az éneken, ritmuson, dallamon keresztül a legkönnyebb a gyermekekkel kapcsolatot teremteni. A kisbabák, kisgyermekek a legnyitottabbak és a legfogékonyabbak a zene befogadására, így érdemes kihasználni az első éveket és időt szakítani minden nap a közös éneklésre. Megfigyelhetjük, hogy a babák mosollyal, karjaik és lábaik ritmusos mozgásával, tipegő gyermekünk rugózással, nagyobb csemetéink tánccal reagálnak a zenére. A hangok mozgásokat váltanak ki belőlük, amely nemcsak élmény számukra, de a legősibb önkifejező eszköz is. A zene és az ezzel kapcsolatos mozgás feszültségcsökkentő hatással bír. (Nem véletlen, hogy néha mi magunk is dudorászni kezdünk, ha lemegyünk a sötét pincébe.) A közös éneklés oxitocint szabadít fel és az összetartozás érzését erősíti, és lehetőséget ad arra is, hogy a gyermek érezze, figyelmünk csak rá irányul, megtapasztalhatja a mindennapok rohanásában a megállás élményét. 

A cikk a Képmás magazin 2016. januári számában jelent meg.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Mikortól táborozhat gyermekünk?

A hosszú nyári szünet évről-évre szervezési nehézségek elé állít bennünket, függetlenül attól, hány gyermekünk van. Ha szabadságunk csupán 2-3 hétre...

Close