Milyen ma felnőni Magyarországon?

A Kohorsz ’18 kutatás a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított nagyszabású felmérés, melynek célja az, hogy átfogó képet adjon a gyermekek magyarországi felnövekedéséről és az azt befolyásoló tényezőkről, a 2018/19-ben születő nemzedék felcseperedésének nyomon követése által. A kutatásban való részvételre közel 10.000 kismamát kérnek fel országszerte, az ő gyermekeiket szeretnék nyomon követni az elkövetkező időszakban.

A kismamák válaszai egy összesített adatbázisba kerülnek, amelyben a válaszok konkrét személyhez kötése már nem lehetséges. A cél, hogy a legkülönfélébb életutakról is képet kapjanak, és hogy megismerjék azokat a körülményeket, melyek Magyarországon nagyban befolyásolják a gyermekek felnövekedését. A kapott eredmények a későbbiekben hozzájárulhatnak a szükséges fejlesztések kijelöléséhez.

A vizsgálat a gyermekfejlődés különböző szempontjait kívánja megragadni: fizikai, kognitív és érzelmi fejlődés, egészség, jóllét, teljesítmény és mobilitás. Másfelől a vizsgálat tárgyát képezik a felnövekedést egymással kölcsönhatásban meghatározó tényezők, ezek azonosítása és hatásmechanizmusának feltárása. Ilyen változók a családi és társas környezeti tényezők, a társadalmi/származási különbségek, az egészségi állapot, a pszichológiai jellegzetességek, valamint a gyermeket nevelő családok intézményi ellátottsága, foglalkoztatási helyzete, életmódja, várakozásai és tervei.

A kutatás első két szakaszában a védőnők segítségével ismerik meg a gyermekvárás és a baba első fél évének jellemzőit, a későbbi – másfél- és hároméves kori – adatfelvételeket pedig kérdezőbiztosok végzik majd. Az adatfelvétel a gyakorlatban szóbeli beszélgetést és egy rövid kérdéssor önálló kitöltését jelenti. A gyermekek felnövekedését hároméves korukat követően is figyelemmel kísérik majd, egyre ritkuló adatgyűjtésekkel.

A január eleje óta zajló első kutatási szakasz során már több mint 3000 várandós válaszolta meg a kérdőívet. Az egy évet felölelő adatfelvételi időszakban folyamatosan érkeznek az adatok, amelyek alapján előzetes elemzéseket végeznek a KSH szakemberei. 

Hány testvér várja a kohorsz-babák születését?

A várandósság hetedik hónapjában, az első anyai kérdőívben érdeklődtek a születendő gyermek testvérei felől. Hány gyermeke született eddig az anyának és az apának, és ezek közös vagy előző kapcsolataikból származó gyermekeik-e? Az első 1000 válasz alapján kapott előzetes eredmények szerint a születendő babák 57 százalékának lesz már megszületésekor legalább egy testvére, 27 százalékának pedig kettő vagy több. Ezek a testvérek azonban nem mind „hagyományos” testvérek, vannak közöttük szép számban féltestvérek is, például az apa korábbi házasságából származó gyermekek. Az egy testvérrel rendelkező babák között minden ötödiknek lesz olyan testvére, akivel csak az édesapja vagy az édesanyja közös. A két testvérrel rendelkezők közül már az esetek 43 százalékában valamelyik testvér féltestvér lesz, még több testvér esetén pedig tovább nő ez az arány.

Ha figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a születendő kohorsz-babának hány testvére van, akkor azt mondhatjuk, hogy az esetek körülbelül kétharmadában (64 százalékában) lesz csak kizárólag „édestestvére” a babának. Hozzávetőleg minden negyedik esetben (23 százalék) hagyományos édestestvére egyáltalán nem, csak féltestvére vagy féltestvérei lesznek a gyermeknek (ide számítva az édesanyák és édesapák előző kapcsolataiból származó gyermekeket is). A esetek 13 százalékában a csecsemő már rendelkezik majd legalább egy féltestvérrel, és legalább egy édestestvérrel is.

Ezek az eredmények arra mutatnak rá, hogy a partnerkapcsolatok növekvő bomlékonysága és újraalakulása következtében jelentősen megnövekedett Magyarországon a korábbi partnerkapcsolatokból született gyermekek jelentősége; és ez főleg a nagycsaládokat érinti. Például a negyedik vagy többedik gyermeküket vállaló nők többsége esetén már az a helyzet áll fent, hogy a gyermekei egynél több apától születtek.

[shortcodefblock title=”AZ APÁKRÓL SEM FELEDKEZNEK MEG! ” igazitas=”left” szelesseg=”40″]Az első három évben a kutatók az apák megkérdezését is tervezik, akik szerepe nagyon fontos a gyermekek életében, ezért az ő válaszaik is feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a gyermekek felnövekedéséről.[/shortcodefblock]

A következő kérdőív felvétele a babák másféléves korában történik majd. A kutatás szempontjából ez egy különösen fontos szakasz lesz, hiszen ekkor már bővebb információkat kaphatnak a kutatók a gyermekek viselkedéséről és a szülői szerepek alakulásáról.

A szervezők azt szeretnék, ha a kutatás résztvevői elsők között értesülnének az eredményekről. Ezért hozták létre a Kohorsz ’18 honlapját és Facebook-oldalát.