Minőségi éhezés: túl sok kalóriában túl kevés tápanyag
Ha alultápláltságról beszélünk, legtöbbünknek valószínűleg egy kórosan sovány ember alakja jut eszünkbe. Nem is tévedünk nagyot, hiszen az alultápláltságnak elsődleges formája pont ez, amikor konkrétan kevés az élelem, így nincs meg a megfelelő mennyiségű tápanyag sem. Létezik egy másodlagos formája is, amikor a szervezet felszívódási problémákkal küzd, vagyis nem tudja a bevitt tápanyagokat megemészteni vagy felvenni.
Ha alultápláltságról beszélünk, legtöbbünknek valószínűleg egy kórosan sovány ember alakja jut eszünkbe. Nem is tévedünk nagyot, hiszen az alultápláltságnak elsődleges formája pont ez, amikor konkrétan kevés az élelem, így nincs meg a megfelelő mennyiségű tápanyag sem. Létezik egy másodlagos formája is, amikor a szervezet felszívódási problémákkal küzd, vagyis nem tudja a bevitt tápanyagokat megemészteni vagy felvenni.
A meglepőbb azonban az, hogy egy szemre jó húsban lévő gyerek/felnőtt is lehet alultáplált; ekkor az elfogyasztott étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot – ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és vitaminokat. Ezt nevezzük minőségi éhezésnek.
Míg az alultápláltság előbbi formája elsősorban a fejlődő országokra jellemző, addig az utóbbi egyértelműen a fejlett országok civilizációs betegsége. Az egyoldalú, értékes anyagokban szegény táplálkozás – túl sok zsír, fehérje, szénhidrát – ráadásul előbb-utóbb elhízáshoz vezethet, ami további egészségügyi problémákat idéz elő.
De mik a minőségi éhezés tünetei, és milyen ételeket kellene a gyereknek adni, hogy biztosítsuk számára a fejlődéshez szükséges tápanyagokat? Erről kérdeztük dr. Veres Gábort, a Semmelweis Egyetem 1. Gyermekgyógyászati Klinika gasztroenterológusát, és Kovács Ildikó dietetikust.