Mire van szüksége az egyetemistáknak a családalapításhoz – családbarát hely lett a BCE baba-mama szobája

Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kancellárja kiemelte, hogy a családbarát munkahely kialakításánál nem kizárólag az anyákra koncentrálnak, és igény szerint minden kisgyermekes munkatársnak próbálnak részmunkaidőt biztosítani. Kiemelte, hogy fontosnak tartják a gyermekes nők – mind az egyetemi hallgatók, mind a munkatársak – számára biztosítani kiteljesedés lehetőségét, hozzátéve: karriert bármely szakmában el lehet érni, nemcsak az egyetemi munkában és hasonló magas szintű szellemi tevékenységekben. Tájékoztatott arról, hogy az egyetemen  van egy kismamák számára is fenntartott külön helység, ahol nyugodtan szoptathatnak, pelenkázhatnak, jövő nyárra pedig egy gyermekmegőrző-játszóházat szeretnének létrehozni, a nyáron dolgozó munkatársak gyermekei számára az óvoda-iskolai szünet idejére. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az egyetemen 850 főt foglalkoztatnak (ennek kb. 50-60%-a oktató, a többi kutató) és 11000 hallgatót oktatnak.

Lánczi András, BCE rektora elmondta, hogy – a mozgalommal kötendő megállapodás szellemében – a családbarátságot nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is meg szeretnék valósítani, mégpedig három szinten: oktatás, képzés; kutatás valamint családbarát intézkedések révén. Ismertette, hogy az egyetemen már évek óta kutatják a családokat, elsősorban közgazdasági szempontból, tavaly például egy német projekthez kapcsolódva a magyar családi vállalkozásokra vonatkozóan végeztek kutatást, és célul tűzték ki a közösség által felvetett egyéb, családos témák kutatását is. Tájékoztatott arról, hogy idén szeptemberben majdnem sikerült elindítaniuk egy családpolitikai szakirányú képzést, de utolsó percben kapták meg rá az engedélyt, így egyelőre nem sikerült elérni a szükséges minimális létszámot. Ettől függetlenül folyamatban van a családpolitikai mesterképzés akkreditációja. Elmondása szerint a fő probléma az, hogy minden szakon kevés a mesterképzésre jelentkező hallgatók száma, ezért a jövőre nézve angol nyelvű képzésben is gondolkodnak.

A harmadik pillérrel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Közgáz Szimfónia fantázianevű közös gondolkodási projektben intenzíven dolgoznak azon, hogy a munkahelyi légkör javításának részeként segítsék az egyetemisták illetve a kollégiumban lakók ismerkedését, valamint a munka, a tanulás és a család összeegyeztetését. Az előbbire példaként említette a Napközi nevű helység megnyitását, ahol a hallgatók nyugodt körülmények között olvasgatni, ismerkedni, beszélgetni tudnak; az utóbbira a tíz év után után újra bevezetett őszi és tavaszi szünetet, amely egybeesik a közoktatási szünettel azért, hogy a kisgyermekes szülők – akár egyetemi hallgatók, akár munkatársak – ezalatt otthon tudjanak maradni a gyermekeikkel. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BCE elviekben nyitott az egyetemek közötti együttműködésre a demográfiai jellegű kutatások tekintetében is, de hozzátette: ez általában nem egyszerű, mert minden intézmény ragaszkodik a saját kutatási módszereihez, eszközeihez.

Engler Ágnes, a mozgalom kutatásvezetője, a Debreceni Egyetem adjunktusa elmondta, hogy 11 egyetem 70 karán 1502 kérdőívet töltöttek ki a hallgatók. Ahogy erről már a mozgalom által nemrég szervezett Apakonferencia kapcsán tájékoztattunk, a kutatásból kiderült, hogy az egyetemisták családcentrikusak és házasságpártiak, valamint legalább két gyereket szeretnének, amelyből az elsőt legtöbben 25–30 éves koruk között vállalnák. A családalapítás legfontosabb feltételének a megfelelő partner megtalálását tartják, ezután következik a biztos munkahely, a harmadik helyen pedig a szülői szerepre való felkészültség szerepel. A megkérdezettek a negyedik helyre sorolták a saját lakást, majd a karrier és a kedvező szociális ellátások következnek, míg a saját autó az utolsó a rangsorban – ismertette a kutatásvezető.  Tájékoztatása szerint a kérdőívben arra is kíváncsiak voltak, mi kell ahhoz, hogy a fiatalok már az egyetem alatt merjenek gyereket vállalni, a válaszadóknak ugyanis csupán két százaléka vélekedett úgy, hogy akár már a tanulmányai alatt megszülné az első gyermekét. A megkérdezettek a leginkább hátráltató tényezők között említették, hogy nincs tartós párkapcsolatuk, mert elszigetelten érzik magukat, és nehezen tudnak ismerkedni, ezért több közösségi helyszínre és párkapcsolatról szóló előadásokra lenne szükségük. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szülői szerepre való felkészülésben segíthetnek a különböző formális és informális oktatási lehetőségek. Az előbbire példaként hozta fel a családi életre nevelés (CSÉN) bevezetését, az utóbbira a mozgalommal elsőként együttműködő Debreceni Egyetem párkapcsolati kurzusait.

Skrabski Fruzsina, a mozgalom elnöke arról beszélt, hogy az 1970-es években jellemzőbb volt, hogy már az egyetem alatt szültek a nők, ám – ahogy az a felmérésükből kiderül – akkoriban még nem voltak annyira túlterheltek a hallgatók, mint jelenleg. Ezért az egyetem alatti gyermekvállalás támogatása érdekében várhatóan még az idén kidolgoznak és a kormány elé terjesztenek majd egy programtervet – jelentette be. Hasonlóan, az egyetem számára is terveznek összerakni egy „komplett menüsort”, amely segíthet nyújthat a családbarát légkör további megteremtésében – ismertette, kiemelve: fontosnak tartja a gazdasági és az intézményi szereplők érzékenyítését és a már meglévő jógyakorlatok átvételét.

A sajtótájékoztatón együttműködési megállapodást kötött az egyetem és a mozgalom, valamint Családbarát hely címet kapott az intézmény baba-mama szobája. Ezzel kapcsolatban Skrabski Fruzsina megjegyezte, hogy a mozgalom számára kezdetben nagy kihívás volt bejutni a gazdasági szférába, de már hatalmasat haladtak ez ügyben: a mozgalom által meghirdetett családbarát vállalat díjnak is köszönhetően a családbarát szemléleti egyre „trendibb” a gazdaságban is, mert egyre inkább felismerik a cégek és az intézmények, hogy ez a hozzáállás megbízhatóbb munkavállalókhoz és profitnövekedéshez is vezethet, tehát minden szereplő – az egyén és az egész társadalom, a vállalat és az egész gazdaság – számára előnyös.