Mit kensz a bőrödre? És a gyerekedére?

Mi a helyzet a kozmetikumokkal? Vajon az is számít, hogy mit kenünk a bőrünkre, mi szívódhat fel onnan a keringésünkbe?

Sokan már akkor leteszik a cigarettát, amikor még csak felmerül a várandósság terve. Nem isznak alkoholt, korlátozzák a kávémennyiséget is, és igyekeznek táplálkozásukra is figyelni. Egészséges testben hamarabb megfogan a baba, másrészt minél kevesebb káros vegyszerrel találkozik a szervezetünk, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a folytatás is kedvezően alakul. De mi a helyzet a kozmetikumokkal? Vajon az is számít, hogy mit kenünk a bőrünkre, mi szívódhat fel onnan a keringésünkbe?

A mai világban alapvető egy nő számára a kozmetikumok használata: ha most összeszámolnád, hányfélét tartasz otthon, talán magad is meglepődnél! , kezdve a sminkszerektől, a hajformázókon és krémeken át egészen az ajakírig. Sampont, tusfürdőt, szappant, dezodort, fogkrémet, testápolót még azok is használnak, akik amúgy sosem festik magukat.

Talán megszoktad már, hogy elolvasod az élelmiszerek csomagolásán az összetevők listáját – ezt a kozmetikumok esetében is célszerű megtenni, hiszen korántsem nevezhető ártalmatlannak minden összetevő.
Néhány példa a veszélyesebbekből:

formaldehid: tartósítószer, ami sminkszerekben, tusfürdőkben, samponokban (még babasamponokban is), körömlakkokban, hajzselékben található. Rendkívül irritáló anyag, ami allergiát válthat ki és rákkeltő is lehet
ftalátok (dietilftalát): a szín- és illatanyagok tartósításához használt vegyszerek ezek, amelyek főképp samponokba szoktak kerülni, bár az EU-s szabályozás miatt egyre ritkábban. Károsan hathatnak a születendő fiú gyermekek nemi fejlődésére, és a felnőtt férfiak nemző képességét is befolyásolhatják.
parabének: ezek is olcsó tartósítószerek, például a samponokban, hidratáló krémekben, tusfürdőkben, borotválkozáshoz való zselékben, síkosítókban, arclemosókban, fogkrémekben. Kísérletekben bizonyították, hogy ezek az anyagok befolyásolhatják a természetes ösztrogénszintet, sőt, közvetett módon mellrákhoz vezethetnek.
polietilén-glikol (PEG): A bőrt hidratáló és a terméket stabilizáló anyag. A molekula méretére utal a rövidítés utáni szám, például PEG-4, vagy PEG-100. Minél kisebb ez a szám, annál könnyebben átjut a bőrön, amivel az a gond, hogy ezzel könnyen átjárhatóvá teszi a bőrt más potenciálisan káros anyagok számára. Ezen kívül irritáló is, egyes kutatások szerint rákkeltő is lehet.