Műbalhé az Isztambuli Egyezmény körül

Elhalasztották, nem leszavazták. A kormányzat továbbra is elkötelezett az erőszak minden formája elleni küzdelem mellett, de megelőző intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt.

Nagyobb a füstje, mint a lángja, szokták az okosak mondani. Az Isztambuli Egyezményről szóló hírekkel kapcsolatban is erről van szó. Az ellenzék úgy állítja be a múlt héten történő Országgyűlési szavazást, mintha a Fidesz-KDNP nem tartaná fontosnak a családon belüli erőszak kérdését.  A kormány el szeretné és el is fogja fogadni az Egyezményt, de csak akkor mikor Magyarország jogszabályozása is készen áll rá – tudtuk meg a nyilatkozatokból. Az Egyezményben több olyan jogi követelés, kritérium is van, amit később egy nemzetközi szakértői csoport fog ellenőrizni. “A kormányzat elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatait. Ezt a munkát a kifejezetten erre a célra – tehát az egyezmény ratifikálásához szükséges jogi, intézményi és pénzügyi vonatkozások felmérésére, koordinálására – létrehozott, a Nőkkel Szembeni Erőszakkal Foglalkozó Munkacsoport végzi.” – írta közleményében az Igazságügyi Minisztérium. Magyaroszág egy éve, március 14-én csatlakozott az Egyezményhez, a tervek szerint pedig, amint a követelményeket teljesíteni tudják, tavasszal születhet döntés az ügyben.

Ami késik, nem múlik

A kormány már dolgozik azon, hogy a ratifikáláshoz szükséges feltételeket megteremtsék. Az Európa Tanács nemek egyenlőségével foglalkozó bizottsága áttekintést készített arról, hogy hogyan állnak а szervezet tagállamai а nők elleni erőszak felszámolásának terén. Ebből kiderül, hogy:

• Magyarországon a jog még nem írja elő, hogy az ügyészség a szexuális erőszak minden formája ellen felléphessen büntetőeljárással.
• Uniós tagállamként egyedüliként Magyarországon nem foglalkozik professzionális szakértők által bonyolitott intervenciós program az erőszakot elkövető férfiakkal.
• Két uniós tagállamból Magyarország az egyik, ahol a rendőrök nem kapnak külön rendszeres szakmai képzést, hogyan lépjenek fel a nők ellen irányuló erőszak esetén, miként avatkozzanak be ilyen esetekben, vagy milyen módon akadályozzák meg az erőszakot

Ez azt jelenti, van még min dolgozni ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Többek között Sándor Zsuzsa jogász az ATV műsorában azt is kiemelte, nagyon szigorú feltételei miatt is csúszik a ratifikálás. A későbbi nemzetközi monitorozás elengedhetetlen feltétele, hogy minden a helyére kerüljön Magyarországon.

Nem kirívó eset

Nem Magyarország az egyetlen, aki aláírta, de még nem ratifikálta az Egyezményt az Európa Tanács tagállamai közül. Ide tartozik az Egyesült Királyság, Belgium, Horvátország, Finnország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Macedónia és Ukrajna.

Mindent az Isztambuli Egyezményről

Az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét (Isztambuli Egyezmény) 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra Isztambulban. Ez az első olyan európai jogi eszköz, amely átfogó jogi keretet hoz létre a nők védelmére az erőszak minden formájával szemben. Fontos megjegyezni, hogy az Egyezmény nemcsak a nőkre vonatkozik. Az Egyezményt aláíró feleket arra ösztönzik, hogy annak védelmező keretét a családon belüli erőszaknak kitett gyermekekre, férfiakra és idős emberekre is alkalmazzák – adta hírül az Európai Parlament. “Az Isztambuli egyezmény üzenetével egyetértek, azt gondolom helyén való mindenestül – mondta Pelczné Gáll Ilidkó, a Fidesz-KDNP Európa Parlamenti képviselője. – „De azt, hogy a kormányok ezt hogyan teljesítik, az nem egy egyezménytől függ, hanem a kormány szándékától. E tekintetben azok a törvények, amelyeket a kapcsolati erőszak tekintetében hoztunk, jó lépések voltak” – tette hozzá a hvg.hu-nak.

Ha az Isztambuli Egyezményt a magyar kormány ratifikálja akkor az segít a nők elleni erőszak megakadályozásában és felszámolásában. Részletesen szabályozva lesz, hogy milyen konkrét jogi rendelkezéseket kell hozni a szexuális zaklatástól elkezdve, a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig és a női nemi szervek megcsonkításaig. 

A végleges döntésre még várni kell, de biztos, hogy pozitívan fog zárul ez a “vitás” történet.