Nagypénteken Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk
Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk.
Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk.
Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.
A szertartás kezdetén a pap és kísérői leborulnak az oltár előtt, majd következik az igeliturgia, melynek részeként a szenvedéstörténetet, a passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. A szentírási olvasmányok utáni könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a kereszténység egységéért, az Ószövetség népéért, a nem hívőkért, valamint a világ vezetőiért – és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott az Üdvözítő, aki értünk szenvedett.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkozhatnak. Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Magyar Katolikus Püspöki Kar