Ne dobjunk milliókat a kukába, avagy házépítés okosan!

Az elmúlt év végének kormányzati intézkedései (megújult CSOK, 5%-os ÁFA, ÁFA-visszatérítés) alaposan felbolygatták az ingatlanpiacot. Hosszú évek óta nem látott nyüzsgés indult meg, olyan családok is házépítésen kezdték el törni a fejüket, akik korábban még csak álmodozni sem mertek róla. De mire figyeljünk, ha ilyen nagy projektbe vágjuk a fejszénket?

Bár a legutóbbi pénzügyi válság óvatosabbá tett mindenkit a pénzügyeket illetően, azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy maga az építkezés jó néhány csapdát rejt. Az építkező famíliák, lelkes laikusként olyan alapvető hibákba szaladhatnak bele, ami igencsak megemeli a végösszeget. Mégis hogyan lehetne segíteni a házépítésre, házfelújításra készülő családoknak, hogy elkerüljék a hazai építkezések leggyakoribb buktatóit, meg tudják fogalmazni saját, valós igényeiket, felismerjék a középtávon hasznot hozó, tartós értéket képviselő megoldásokat, meg tudják különböztetni a minőségit a gagyitól, az igazán jó szakembereket a nagyhangú kóklerektől, el tudjanak igazodni egy építkezés útvesztőiben – és végső soron nyugodtan, minél kevesebb pénzt az ablakon kidobva építhessék meg álmaik otthonát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Bodnár György, aki sokéves, nemzetközi építőanyag-gyártó cégeknél szerzett piaci és felsővezetői tapasztalataiból kiindulva hat évvel ezelőtt hozta létre Az építő közösséget, melynek mára már több ezer tagja van.

Tudatos építkezés alapjairól ingyenesen

Az építő közösség célja, hogy felkészült építkezőket neveljen, akik meg tudják védeni az érdekeiket az építkezés során, de egyszersmind tisztában vannak a saját korlátaikkal is. Ezért a közösség abban is szeretne segíteni, hogy felkészült és tisztességes szakemberekkel hozza össze a tagjait. Az elmúlt hat év együttgondolkodásának az eredménye egy jelenleg háromkötetes könyvsorozat (Építem a házam), amely közérthetően, olvasmányos stílusban igyekszik átnyújtani mindazt az információt, amire egy építkező családnak az építkezés, felújítás során szüksége lehet anélkül, hogy ehhez éjszakákon át kellene böngészni a netet. Bodnár György havonta egyszer ingyenes rendezvényt is szervez, hogy segítsen a tanácstalan családoknak. A Tervcafé nevet viselő rendezvényen a legkülönbözőbb építési szakemberekkel lehet konzultálni a félkész tervekről, vagy akár még csak az ötletekről, skiccekről.

Dobálni kifelé a milliókat az ablakon

A szakember azt mondja, hogy sokéves tapasztalata szerint a legtöbb család tapasztalatok nélkül vág bele egy olyan beruházásba, amely még egy komolyabb felújítás esetében is több millió forintos téttel bír, új építés esetén pedig több tízmillióssal. „Belegondolni is rémisztő abba, hogy egy építkezésen egyetlen rossz döntéssel súlyos százezreket dobhatunk ki feleslegesen az ablakon.” – mondja Bodnár György. „Márpedig ilyen súlyú döntésekhez az építkezők nagy része nincs hozzászokva a mindennapokban. Könnyen tűnhet úgy, hogy ez a probléma ma már nem is probléma, hiszen van internet, melynek segítségével minden információ könnyedén elérhető. Ugyanakkor ezzel is van néhány probléma. Sokan nem gondolnak bele, de a neten fellelhető információk, jó tanácsok jelentős része vagy nem igaz, vagy félrevezető. Jobbik eset az, amikor az építkezéssel kapcsolatos reklámokban az igazságnak csak egy szeletét tárják fel, jótékonyan hallgatva a másik oldalról. De szerintem még nagyobb probléma, hogy a neten fellelhető információ hihetetlen nagyságú – és rendezetlen. Jókora tudás, elemzőkészség kellene az eligazodáshoz.  Ha azért megyünk fel a netre például, hogy segítséget kapjunk két anyag vagy technológia közötti választáshoz, akkor egy idő után jó eséllyel még tanácstalanabbak leszünk, mert azzal szembesülünk, hogy az adott probléma megoldására még legalább öt- vagy tízféle megoldás létezik, melyek mindegyike azt hirdeti magáról, hogy ő a legjobb.”

Egy kis ízelítő abból, hogy miről is szól, hogyan is néz ki egy Tervcafé!

Az ajánlatkérés csapdája

A szakember szerint az internetes információszerzés másik csapdája az ajánlatkérés. Tíz éve még az építkezők spirálfüzettel a kezükben jártak építőanyag-kereskedésről építőanyag-kereskedésre, buzgón jegyzetelve az árakat. Manapság az ajánlatok bekérése sokszor csak egy gombnyomás: ennyibe telik egy előre kigyűjtött címlistára elküldeni az anyagkigyűjtésünket – aztán a fotelben kényelmesen hátradőlve, várni a válaszokat. „A kérdés csak az, hogy mit kezdünk a kapott információval.”- figyelmezet Bodnár György. „Ha az ajánlatkérésünk nem elég precíz, akkor jó eséllyel az almát fogjuk összehasonlítani a körtével, és – ha nagyon ravasznak gondoljuk magunkat – akkor valószínűleg azt az ajánlatot választjuk majd az ajánlatot, amelyik a második legolcsóbb végösszeget tartalmazza. De hogy tényleg jól döntöttünk-e, az nem fog kiderülni.”

Érdekvédelem nélkül, egyedül…

Sajnos, Magyarországon szinte semmilyen rendszer nem védi az építkezők érdekeit. Pedig a legtöbb európai országban mára egy olyan rendszer épült ki, ami gyakorlatilag megakadályozza, hogy valaki rossz házat építsen. Bodnár György azt meséli, hogy ezekben az országokban, ha valaki felüt egy (ipar)kamarai névjegyzéket, biztos lehet abban, hogy az ott szereplő valamennyi szakember nyugodtan kiválasztható. A kamarák ugyanis egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a szakmaiság védelmét, és szinte minden folyamatra van szakmai ajánlás. „Ezeknek az ajánlásoknak a betartását természetesen folyamatosan ellenőrzik is – ennek eszköze német nyelvterületen például a rettegettBaupolizei. A rendszer utolsó eleme ezekben az országokban a jogbiztonság. Ha vita támad a teljesítésről két fél között, akkor erre a jogi eljárásra néhány hónapon belül pont kerül. Itthon, ha valaki utólag szeretne valamit orvosoltatni az építkezésén, akkor ez szinte a reménytelen vállalkozás kategóriájába tartozik.”

Közös munka kevesebb fejfájás

A mai házakban – kis túlzással – minden mindennel összefügg. Ez éles ellentétben áll a régi, hagyományos magyar építkezések szokásos lebonyolításával, amikor egymást követő – és egymástól általában függetlenül dolgozó) – szakemberek építik a házat. „Valójában már a tervezési szakaszban egy asztalhoz kellene ültetni az építészt, a statikust, a kivitelezőt, az épületgépészt, az automatizálási szakembert, és a belsőépítészt vagy a lakberendezőt.”- magyarázza a szakember. „Közös munkájuk eredménye pedig egy, a későbbiekben mindenki által egyformán értelmezett kiviteli tervnek kellene lennie. Egy mai modern házon jó példa a szükségszerű előregondolkodásnak a gépészet. Főleg a megújuló energiákat használó berendezések igényelnek a korábbiakhoz képest sok helyet. Bizony egyáltalán nem kirívó eset, amikor egy már elkészült ház gépészeti helyiségébe akarják bevinni a frissen megvásárolt melegvíz-tározót – és ekkor derül ki, hogy az nem fér be az ajtónyíláson. Az általam létrehozott Tervcafé-s összejöveteleknek pont az a célja, hogy felvilágosítást adjon a legalapvetőbb dolgokról az érdeklődőknek, és egy fórumon találkozási lehetőséget adjon az építkezni vágyóknak és az építkezés különböző területéhez értő szakembereknek.