Nehéz sorsok, szerető gondoskodás – SOS Gyermekfalvak Magyarországon
Több mint negyed évszázada nyitotta meg kapuit Magyarországon az első SOS Gyermekfalu Battonyán, s azóta öt másik település - Kőszeg, Szeged, Lajosmizse, Sé, Kecskemét - is csatlakozott a családjukból valamilyen okból kiemelt, az otthonukat elvesztett gyermekek felkarolásáért létrehozott nemzetközi szervezet tevékenységéhez. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa jelenleg kb. 300 gyermekről és fiatalról gondoskodik.
Több mint negyed évszázada nyitotta meg kapuit Magyarországon az első SOS Gyermekfalu Battonyán, s azóta öt másik település – Kőszeg, Szeged, Lajosmizse, Sé, Kecskemét – is csatlakozott a családjukból valamilyen okból kiemelt, az otthonukat elvesztett gyermekek felkarolásáért létrehozott nemzetközi szervezet tevékenységéhez. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa jelenleg kb. 300 gyermekről és fiatalról gondoskodik.
Az SOS-gyermekfalu mozgalom Hermann Gmeiner kezdeményezésére jött létre Ausztriában a második világháború után, amikor már nyilvánvalóvá vált, milyen szörnyű hatással volt a háború a gyermekekre, fiatalokra lelkileg és fizikailag egyaránt. Gmeiner felismerte, hogy a támogató háttér, család nélkül maradt gyerekek sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, sokkal könnyebben kallódnak el, mint azok, akiknek rendezett a családi helyzete.Elindította hát a gyermekfalvak építését, hogy az árván maradt, vagy elhagyott gyermekek a családi környezethez minél inkább hasonlító körülmények között, nevelőszülőkkel nőhessenek fel. Jelenleg a világ 132 országában 473 SOS-gyermekfaluban 72 000 gyermek és fiatal nevelkedik. A falvakhoz kapcsolódó szociális háló (ifjúsági házak, óvodák, iskolák, valamint szociális és egészségügyi centrumok) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a gyerekek szomorú sorsuk ellenére a lehető legjobb esélyekkel indulhassanak el önálló életútjukon. A magyarországi SOS-gyermekfalu mozgalomról Mina Krisztinát, a szervezet munkatársát kérdeztük.
– Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa védőszárnyai alatt jelenleg mintegy 300 gyermek és fiatal él. Hogyan kerülnek ide a gyerekek, minek kell történnie ahhoz, hogy valakit kiemeljenek a családjából és nevelőszülőkhöz kerüljön?
– A családjukból kiemelt gyermekek valamilyen okból veszélyeztetett gyermekek. A veszélyeztetettség fennállhat azért, mert a gyermek felügyelet nélkül maradt, a családjában elhanyagolták, vagy bántalmazták, de veszélyeztetésként jelenik meg a család rossz szociális körülménye, a szülők alkoholbetegsége, kábítószerfüggősége, pszichés vagy fizikai betegsége, illetve kapcsolati problémáik is.
– Van-e adat arról, hogy hány olyan gyermek él ma Magyarországon, aki arra vár, hogy nevelőszülőkhöz kerüljön?
– Arról van adatunk, hogy hány kiskorú gyermek veszélyeztetett, és évente hány gyermek kerül gyermekvédelmi gondoskodásba, vagyis nevelőszülőhöz, vagy gyermekotthonba, mert az ún. alapellátás keretén belül nem sikerült megoldást találni a család, gyermek(ek) helyzetére, problémáira. A legfrissebb adatok szerint 2011-ben kb. 200.000 veszélyeztetett gyermek élt Magyarországon és kb. 5000-re tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik ebben az évben gyermekvédelmi gondoskodásba kerültek. 2011-ben összesen 21.069 gyermek élt gyermekvédelmi gondoskodásban. A hazai gyermekvédelmi rendszer fejlődésének iránya az elmúlt évtizedekben egyértelműen az volt, hogy az intézményi struktúrák lebontása megtörténjen, és a gyermekek ellátása család alapú gondoskodási formában valósuljon meg. Ez persze sajnos nem jelenti azt, minden gyermek automatikusan nevelőszülőhöz kerül. Az SOS Gyermekfalunál alapvető irányelv a család alapú gondoskodás biztosítása.
– Hogyan kerülhet valaki nevelőszülőként egy SOS-faluba?
– A falvakban kizárólag hivatásos nevelőszülők élnek, vagyis olyan anyák, apák, párok, akik elvégezték a 300 órás kötelező tanfolyamot és a faluval nevelőszülői keret megállapodást kötöttek. Ezek a nevelőszülők 3-7 gyermek nevelését vállalják saját gyerekeik mellett.
– Milyen tapasztalataik vannak: jobban megállják a gyermekfaluban felnövő gyerekek a helyüket a nevelőcsaládból kikerülve, mint az állami intézeteket elhagyó gyerekek?
– A gyermek egyéni képességeit és fejlődését alapul véve személyre szóló fejlesztési terv készül és általánosan az a cél, hogy mindegyik gyermek kiegyensúlyozott, önálló, sikeres felnőtté váljon. Az SOS-családban felnövő gyerekek önállóságukat fokozatosan érik el. Lehetőség van arra, hogy 16 éves kort követően az ún. ifjúsági házba kerüljenek, ahol az önálló életre való felkészítés a cél egészen az első végzettség, szakma megszerzéséig. Ezt követően is van lehetőségük a fiataloknak további önállósodásra, ugyanis az SOS támogatja az önálló életkezdést is. Az SOS erőssége abban is rejlik, hogy az önállóvá válás folyamatában a nevelőszülőnek, akivel az elsődleges kötődés erős, a kapcsolat mindvégig megmarad.
– Milyen támogatói háttérrel rendelkeznek a gyermekfalvak, hogyan tartják fenn magukat?
– A gyermekfalvakat adományokból, az SOS Kinderdorf International az SOS Magyarországi Alapítványának anyaszervezete által biztosított forrásból és állami normatívákból tartjuk fenn.
– Mik azok az alapvető értékek, amelyek mentén az élet zajlik a falvakban?
– Az SOS gyermekfalvak azért jöttek létre, hogy otthont és szeretetet nyújtsanak a vér szerinti családjukat nélkülözni kényszerülő gyermekeknek. Célunk, hogy gondozásunkban a gyermekek szeretetben, tiszteletben nőjenek fel, és kiegyensúlyozott, boldog felnőttekké váljanak. Minden gyermeknek szerető szülőre van szüksége; legjobb, ha testvérei között, biztonságot nyújtó családias környezetben nő fel a gyermekfalu segítő közösségén belül.
– Mit biztosít a gyermekfalu a benne élő családoknak? Mennyire szól bele az egyes családok életébe?
– A gyermekfalu területén számos közösségi szolgáltatás elérhető, melyek főként a nagy létszámú családok hatékony működését segítik. Fontos szempont az intézményesülés elkerülése, ezért kifejezett hangsúlyt fektetünk a családok önállóságára, így a családok alapvetően önállón élik és szervezik mindennapjaikat.
– Mennyire kísérik figyelemmel a falvakból “kirepülő” fiatal felnőtteket? Hogyan boldogulnak az életben önállóan?
– Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványánál, hasonlóan a nemzetközi gyakorlathoz hosszabban valósul meg a kikerülő fiatalok utánkövetése, támogatása. Ráadásul megmaradnak a személyes kötődések, a fiatalok sokszor visszajárnak a faluba nevelőszülőjükhöz, nevelőjükhöz.