Családháló

Kezdőoldal Háttér “Nem használjuk ki eléggé a családokban rejlő erőt, pedig egy elég jól működő családban óriási védelem rejlik”

“Nem használjuk ki eléggé a családokban rejlő erőt, pedig egy elég jól működő családban óriási védelem rejlik”

Soha nem volt még olyan emberi kultúra, amelynek ne a család lett volna az alapja, ám napjainkban a fő népegészségügyi problémák már ezt is veszélybe sodorták. Mekkora erő van egy “elég jó” családban, s hogyan lehet ezt az erőt kihasználni? Hogyan függ össze a mentális egészség globális romlása a családalapítás elmaradásával, a gyermekszám-csökkenéssel? A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom konferenciáján jártunk.

Családháló, MTI,

Ismét hatalmas érdeklődés övezte a Három királyfi, Három Királylány Mozgalom Fókuszban a Család és Karrier elnevezésű konferenciáját, melyre kedden, a Családok nemzetközi napján került sor a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencia megnyitóján Fűrész Tünde, a nemrég alakult Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke beszélt arról, hogy harmonikusan működő családok nélkül nincsen jól működő társadalom. Véleménye szerint a családok ügye egyszerre lelki, szellemi, értékbeli, kulturális kérdés, és jó látni, hogy a családbarát szemlélet egyre jobban áthatja a magyar társadalmat, sőt a gazdaságot is.

A családok testi, lelki jóléte érdekében széles körű összefogásra van szükség és ezért dolgoznak a KINCS munkatársaival együtt is, hogy a kormányzati háttérintézmény segítségével a családpolitika minél hatékonyabban működhessen – fejtette ki, hozzátéve, hogy idén, a családok évében újra “elővették” a Kopp Mária lelki egészség program stratégiáját, melynek javaslatait szeretnék a kormány elé vinni.

Hogyan hatnak a mentális zavarok a demográfiára?

Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly népegészségügyi problémát jelentenek az egyre gyakoribbá váló mentális betegségek, például a depresszió. Ezek a problémák óriási fékezőerővel bírnak a családalapításra nézve, és amíg ezeket nem orvosolják, kevesebb gyermek fog születni. Mint kifejtette, a csúcsértékeknek tartott testi, szellemi jólét, illetve a biztonság nem hozta meg a kívánt boldogságot, aminek részben a spiritualitás és a saját természeti környezettel való kapcsolat elmaradása is oka lehet.

A szakértő szerint soha nem volt még olyan emberi kultúra, aminek nem a család az alapja, ezért lehet azt mondani, hogy ez genetikusan kódolt az emberben. A mentális zavarok olyan gazdasági és demográfiai problémákat okozhatnak, amelyre Kopp Mária már a 80-as években felhívta a figyelmet. Purebl kifejtette: a mentális problémák 70 százaléka már a felnőttkor előtt kezdődik, ezért kiemelten fontos szerep jut a családnak, amely nem kell, hogy tökéletes, éppen csak “elég jó” kell legyen.

A mentális zavarok azon túl, hogy növelik a halálozási mutatókat (egy depressziós 10 évvel kevesebbet is élhet) és megbetegítenek (többek között a daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszanak) csökkentik a születésszámot is, hiszen ahol a szülők, a család élete nem harmonikus, ott kevesebb gyermeket vállalnak. A szakember szerint kultúránkban nem használjuk ki eléggé a családokban rejlő erőt, pedig egy elég jól működő családban óriási védelem rejlik. Ezért is nagyon fontos, hogy a Kopp Mária lelki egészség program stratégiáját megvalósítva kiemelt figyelem forduljon többek között a depresszió felismerésére és kezelésére, valamint az iskolai lelki egészség nevelésre.

Egyre több a családbarát kórház

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója a nemrég elindított családbarát kórház, illetve kórházi osztály díjakról szólva úgy vélte, hogy részben ennek az elismerésnek köszönhetően az egészségügyben, így például a gyerekosztályokon vagy a szülészeteken is egyre jobban jelen van a családbarát kultúra. Példaként említett egy kisebb vidéki gyerekosztályt, ahová az elmúlt években nem találtak központi rezidenst, ám mióta az intézmény részlege megkapta a családbarát díjat, azóta szinte “hemzsegnek” a jelöltek.

Mit akarnak a fiatalok?

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa arról beszélt, milyen a mai fiatalok jövőképe. Mint kifejtette, a fiatalok egy 2016-os kutatás szerint elégedettebbek a saját jövőképükkel, mint 4-8 évvel ezelőtt, és a 15-29 évesek 23 százaléka tervezi úgy, hogy belátható időn belül gyermeket szeretne vállalni. Azonban a mai fiatalok gyakran halogatják a konkrét célhoz vezető lépések megtételét, háromnegyedük még a szüleivel él, és ugyanilyen arányban akadnak az egyedülállóak is. Ugyanakkor a kétharmaduk házasságban szeretne élni.

Apakép a médiában

Léder László pszichológus arról beszélt, hogy milyen a médiában megjelenő apakép, s milyen fontos, hogy a mai modern családokban megerősítsék az apákat. Mint kifejtette, nagyon nem mindegy, hogy az édesapa hogyan jelenik meg a képernyőn, hiszen a mai fiatalok a médiából tájékozódnak. Sajnos bőven van mit fejlődni, egy amerikai kutatás szerint a gyerekkönyvekből például teljesen hiányzik az apa, vagy csak némelyben fordul elő. Gyakori az ügyetlen, szociálisan inkompetens férfi-apa figura is, de ha nem ez a jellemző, az apák a legtöbb esetben kétségbeesettek, különösen a kedvelt sorozatokban.

A reklámok sem valós apaképeket mutatnak: a cuki apa, aki mindig ott van, és mindenre kapható ugyanúgy nem reális, mint az anyaként funkcionáló férfi. A bántalmazó, erőszaktevő apakép is nagyon gyakori, lényegesen többször szerepel a médiában, mint a valóság indokolná, elég megnéznünk egy Google-keresési listát, milyen képtalálatokat hoz ki az apa illetve az anya kifejezésre. A pszichológus szerint ezek evidenciák nélküli városi legendák, amelyek kezdenek bekúszni a tudatunkba, hiszen a vizualitás mai kultúránk meghatározó eleme.

Az előadások mellett három izgalmas kerekasztal beszélgetést is meghallgathattak az érdeklődők középpontban a családbarát kórházi osztályokkal és azok gyakorlataival, a közösségi média családokra gyakorolt hatásával és a női életutak sokszínűségével. A beszélgetések során Skrabski Fruzsina, a Három királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke, a Kincs névadója, Kopp Mária orvos lánya a párkeresőket, majd a családokat körülvevő támogató közösségek fontosságára hívta fel a figyelmet.  Közösség kell ahhoz, hogy párt találjunk, hogy össze tudjuk egyeztetni a családot és a munkát, hogy egy anya ne maradjon egyedül, hogy adott esetben ne váljanak el a házastársak, és közösség kell ahhoz is, hogy boldog gyerekek, majd felnőttek legyünk – mondta az egyebek mellett párkereső, vándorbölcső, vagy babazászló programokat is elindító mozgalom vezetője.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
A párkapcsolati erőszak korai figyelmeztető jelei

Felismered a párkapcsolati erőszakra utaló korai figyelmeztető jeleket? Szeretnéd tudni, hogyan válhat bántalmazóvá egy kezdetben jól induló kapcsolat? Akkor kattints...

Close