Nincs munka, nincs gyerek!

A gazdasági válság, elsősorban az egyre nagyobb munkanélküliség megállította az európai országok emelkedő születési rátáit - derült ki egy új tanulmányból.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2013. július 11. bencze.aron

A gazdasági válság, elsősorban az egyre nagyobb munkanélküliség megállította az európai országok emelkedő születési rátáit – derült ki egy új tanulmányból.


A gazdasági válság mérhető nyomást gyakorolt az európai országok születési rátáira az elmúlt tíz évben. A 28 európai országban átlagosan a várt női termékenységi ráta olyan mértékben csökkent, amilyen magasra a munkanélküliség aránya emelkedett a rostocki Max Plack Demográfiai Kutatóintézet (MPIDR) szerdán közzétett tanulmánya szerint. A kutatók az országok 2001 és 2010 (néhol 2011) közötti adatait használták az elemzéshez.

Az adatok szerint az első szülések száma esett vissza leginkább. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben sokan évekig késleltették a családalapítást. Nyitott kérdés, hogy ez vajon kevesebb gyermek vállalásához vezet-e életük során. “A terveket könnyebb fiatalon újragondolni, mint akkor, amikor már közelít a termékenység korhatára. A számok azt jelzik, hogy a negyven felettiek közül nem vállaltak többen első gyermeket a növekvő munkanélküliség éveiben” – magyarázta Michaela Kreyenfeld, a Demografic Research című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A demográfiai kutatások nagy kérdése, hogy befolyásolják-e a gazdasági feltételek a termékenységi mutatókat. Az új tanulmány bebizonyította, a modern európai államokban a hosszú időn át tartó magas munkanélküliségi arány kedvezőtlenül hat a születésszámokra. Ám a családpolitika és a munkahely biztonsága országonként eltérő, így az összefüggés sem ugyanolyan erős az egyes országokban. “Ezt tükrözi a déli országokban a karrierjük kezdetén álló fiatalok különlegesen labilis munkaügyi helyzete – állította a kutató. A recesszió következményei 2008 körül már láthatóak. “Akkor csapott le a pénzügyi válság Európára, amikor sok országban éppen újra emelkedni kezdtek a születésszámok” – hangoztatta Kreyenfeld.

Jelentős visszaesés történt Spanyolországban, Horvátországban, Írországban, Horvátországban és Magyarországon. Spanyolország szenvedte a legnagyobb csökkenést. Az évezred elején 1,24 volt a nők termékenységi rátája, és ez minden egyes évben emelkedett, míg 2008-ban elérte az 1,47-et. 2009-ben azonban, amikor a munkanélküliség 8,3 százalékról 11,3-ra ugrott, a termékenység 1,40-re esett vissza. 2011-re már csak 1,36 volt az arányszám. A kutatás Magyarországra vonatkozó grafikonja szerint a termékenységi ráta a 2003-as és 2004-es csökkenés után emelkedni kezdett, csúcspontját 2006-ban érte el. A 2008-tól emelkedő munkanélküliség 2009-ben éreztette hatását, a termékenységi ráta a 2001 előttire esett vissza, a csökkenés 2010-ben folytatódott.

A korábban emelkedő tendencia megtorpant Csehországban, Lengyelországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban is. Egyes államok, például Litvánia és Oroszország születésszámai nem estek vissza a munkanélküliség hatására.