Családháló

Kezdőoldal Háttér Nők a 48-as forradalomban és szabadságharcban

Nők a 48-as forradalomban és szabadságharcban

Petőfi, Kossuth, Táncsics – március idusán sokszor halljuk-emlegetjük őket. De vajon kik álltak e nagy és bátor férfiak mögött? Kik voltak azok a nők, akik támogatták férjeiket a szabadságért vívott harcban?

Írta: Gyarmati Orsolya,

Petőfi, Kossuth, Táncsics – március idusán sokszor halljuk-emlegetjük őket. De vajon kik álltak e nagy és bátor férfiak mögött? Kik voltak azok a nők, akik támogatták férjeiket a szabadságért vívott harcban?


Régi mondás, hogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll. 1848. március 15-e ugyan nem annyira a sikeresség fogalmával kapcsoljuk össze, mégis érdemes a forradalmárok, hazafiak, bátran harcoló férfiak és a megtorlást is vállaló hősök mögé tekinteni.

A reformkor eseményei nem csak a férfiakat, de nagyon sok nőt is cselekvésre késztettek. A „gyengébb nem” képviselői nagy számban vettek részt a forradalomban, később a szabadságharcban – akár fegyverrel a kezükben. És természetesen ők is saját bőrükön tapasztalták a megtorlás szörnyű kínjait, amikor férjeik elestek a harcmezőn, kivégezték őket, vagy menekülniük kellett az országból az osztrákok bosszúja elől. Sokukat bebörtönözték, ennek ellenére épp oly hősiesen vállalták a veszélyeket, mint férjeik, amikor menekülteknek segítettek.

A reformkorban természetesen nem a fegyverrel a kezükben harcoló nők jelentették az „ideális” nőképet: az asszonyoknak otthon kellett helyt állnia, biztosítani a gyermekek hazafias nevelését, és támogatni férjeiket ebben a törekvésben. Sokan azonban nem elégedtek meg azzal, hogy a négy fal között várják, hogyan is alakulnak a magyar történelem eseményei.

Kossuth Zsuzsanna

A szabadságharc idején nagyon sok nő vállalta a sebesültek ápolását. Köztük volt Kossuth Lajos húga, Zsuzsanna is, akit 1849 áprilisára az összes tábori kórház főápolónőjének neveztek ki, amit ugyan sok katonai vezető nem nézett jó szemmel , ám Zsuzsanna rátermettsége és hatékony szervezése eloszlatta a kételyeket: Kossuth húga egymaga bejárta az egész országot, és 72 tábori kórházat hozott létre. Zsuzsannának személyes okokból is segített, hogy ilyen tevékeny lehetett: egy évvel korábban halt meg férje, akinek halálakor Zsuzsanna harmadik gyermekükkel volt várandós.

A fáradhatatlan Zsuzsanna természetesen az ellenség látóterébe került, így 1851 végén börtönbe vetették, majd egy évvel később kitoloncolták az országból. A börtönben töltött év rendkívül megviselte egészségét, s pár év múlva Amerikában, mindössze 37 évesen el is hunyt.


Kossuth Zsuzsanna

Zichy Antónia és Karolina

Antónia Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Karolina Gróf Károlyi György felesége volt. Míg Antónia is azon nők közé tartozott, akik komolyan érdeklődtek a kor politikai eseményei iránt, és férjeiket is igyekeztek errefelé terelni: Batthyány felesége például nagyon tudatosan irányította Batthyány politikai pályáját, míg Karolina palotájukat a politizáló arisztokraták központjává tette. Mindkét nemes hölgy hangsúlyozta a magyar ruhák viselésének fontosságát, a magyar nyelv kizárólagos használatát. A bálokon magyar táncokat táncoltak, és kitüntető figyelmet szenteltek a magyar termékeknek.

Zichy Antónia

Teleki Blanka és Lővei Klára

Teleki grófnő 1846-ban nyitott leánynevelő intézetében maga Vasvári Pál tanította a lányokat a magyar történelemre. A grófnő Lővei Klárával együtt gyakran vitte el a növendékeket a forradalmat követő népgyűlésekre. A „lázadó” nőket forradalmi tartalmú könyvek és lázító gondolkodás tanítása miatt 1851-ben börtönben zárták. Teleki Blanka hat éven át raboskodott, s szabadulása után már csak öt évet élt.

Teleki Blanka

Szendrey Júlia

Nem maradhat ki a sorból Petőfi Sándor felesége sem, akiről a költő úgy írt naplójában, mint olyan nőről, aki „mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló”. 1849-ben, annak ellenére, hogy Szendreyt sokan kritizálták, amiért hagyta, hogy Petőfi részt vegyen a forradalomban és a szabadságharcban, Júlia röpiratokban szólította fel a magyar nőket, hogy küldjék el a csatába a férfiakat. Noha elvben felkészült arra, hogy a harcnak bármilyen kimenetele lehet, mégis, amikor Petőfi eltűnt, annyira magába zuhant, hogy öngyilkos akart lenni. Kisfia alig múlt egy éves, mégis megírta a neki szóló búcsúlevelet, ám a sors közbeszólt egy újabb férjjelölt képében. Júlia titokban ment hozzá Horvát Árpád történészhez, és noha négy gyermeket szült neki, a házassága boldogtalan volt. Amellett, hogy az egész ország elítélte Petőfi özvegyét, amiért újra férjhez ment, Júliának még a méhnyakrákkal is küzdenie kellett. Végül, akármilyen beteg volt, elköltözött a férjétől és egyedül halt meg, mindössze 39 évesen.

Szendrey Júlia

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Így fékezheted meg a verekedős, harapós kicsiket

Vajon a gyerekek esetében milyen minták, körülmények erősíthetik fel az életkorral járó, “természetesnek” mondható, általában átmenetinek bizonyuló durva viselkedést? Ugyanilyen...

Close