„Nők vagyunk mindannyian, értékesek, különlegesek”

Ne hagyják a nők, hogy elférfiasodjanak, mert annál nincs szebb és jobb, amikor a nő, nő marad, a férfi pedig férfi – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Nőnap alkalmából rendezett konferencián.

A nemzetközi nőnap alkalmából a FICSAK és a NőiSzem közösen elindított egy hiánypótló, valódi értékeket képviselő blogot Női szemmel címmel. „Ez egy tökéletes felület lesz arra, hogy ország-világ felé eljuttassuk gondolatainkat, megválaszoljuk az élet nagy kérdéseit, és, hogy megmutassuk milyen a XXI. század női szemmel”.

A mindennapok női szemmel egyesület elnöke elmondta, céljuk, hogy életkortól, érdeklődési kortól, családi állapottól függetlenül mindenkinek szeretnének segíteni abban, hogy kihasználhassák a bennük rejlő lehetőségeket, és kamatoztathassák a tehetségüket. Király Nóra, a FICSAK és a NőiSzem alapítója ünnepi beszédében elmondta, hogy vannak nők, akik a gyereknevelésben teljesednek ki, vannak, akik a karrierjükben, de vannak olyanok is, akik a kettő között lavíroznak, és ezért kár lenne bárkit is elítélni. „Nők vagyunk mindannyian, értékesek, különlegesek és ezt nem árt tudatosítani mindenkiben. Mi érzelmi adottságainknak, empátia képességeinknek köszönhetően más szempontból is meglátjuk a társadalom számára fontos tennivalókat, mint a férfiak. Ezért kerek a világ.” – zárta beszédét Király Nóra, Újbuda alpolgármestere.

Fontos, hogy a férfiakat is számba vegyük

Balog Zoltán nőnapi beszédét azzal kezdte, hogy gyermekkorában utálta a nőnapot. Természetesen azonnal meg is védte akkori indulatait: a családban nálunk négy nő volt. Édesapámat és engem is Zoltánnak hívnak, nálunk pedig az volt a szokás, hogy ünnepnapokon az mosogat, akinek nincs szülinapja vagy névnapja. Édesapámtól mégsem várhattam el, hogy ő mosogasson, ezért ezen a napon minden évben nekem kellett mosogatnom és a három lánytesóm mosolyogva nézte, ahogy a konyhában forgolódom…

„Rossz nyelvek szerint ünnepnapja azoknak az ügyeknek vagy embercsoportoknak van, akik a hétköznapokon nem kapnak elég figyelmet, vagy nem veszik elég komolyan őket. Visszakérdeznék: ne legyen nőnap? Ne legyen anyák napja? Ne legyen gyereknap? Dehogynem! Éppen azért, hogy legyen lehetőségünk arra, hogy számot vessünk és észrevegyünk min kell javítanunk. Fontos, hogy köszönetet mondjuk az édesanyáknak, a húgoknak, a nővéreknek, a lányunokáknak és azoknak a nőknek, akik a munkavilágában dolgoznak.”

Ezzel a bevezető köszöntővel a miniszter úr rá is tért arra a sajnálatos tényre, hogy a nők még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál a munkaerőpiacon, de ezen folyamatosan igyekeznek változtatni. A munkavállalás területén hangsúlyozta, hogy a részmunkaidő nagy segítség a nők számára. „A modern társadalmakban és a gyermekvállalásban nagy szükség van arra, hogy meglegyen a munkavállalás lehetősége, hogy a kettőt akár együtt is lehessen csinálni. Még akkor is, ha valaki kizárólag a gyermeknevelést választja. Éppen ezért fontos, hogy legyen részmunkaidő és legyenek gyermekmegőrző intézmények. Ebből az indokból kifolyólag elindítottunk egy olyan programot, amiben a felkészítés után négy különböző formája is lehet a gyermekmegőrzési intézményeknek, a születés pillanatától hároméves korig. Komoly támogatások jönnek, amik ezeket az intézményeket, és a családokat is támogatják majd.”

Balog Zoltán említést tett arról, hogy a mai napig sokan gondolják úgy, hogy a nőknek nincs helye a politikában, ezért megosztott néhány érdekes adatot: államtitkári szinten a magyar kormányban 15 százalék nő dolgozik, míg az Emberi Erőforrások Minisztériumában 33 százalék. Összkormányzati szinten a helyettes államtitkárok húsz százaléka nő, viszont középvezetői szinten minden második vezető nő. A bírák 65-, az orvosok 54 százaléka nő. A miniszter szerint bizonyos szakmák elnőiesednek, míg mások férfiszakmák maradnak, de nem az a fontos, hogy kik dolgoznak egy adott területen, hanem az, hogy a lehető legjobb képességük szerint tudják a munkájukat végezni. Beszédében elmondta, hogy miniszteri szinten ki van nekik adva, hogy a pedagógusok közé visszahozzák a férfi tanítókat, mert az iskolákban túlnyomó részben már női tanítók vannak. Rendszeresen írnak ki pályázatokat férfi tanárok számára, amiknek az a célja, hogy mindkét nemre lássanak pozitív példát a gyerekek.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a hiányosságaik mellett igyekeznek a legtöbbet megadni a családok, és édesanyák számára. Hangsúlyozta, hogy a GYED Extrát rengeteg fiatal vette eddig igényben, míg a testvérgyed abban nyújt segítséget, hogy ne kelljen három évet várniuk az édesanyáknak az újrafolyósításhoz, hanem folyamatosan biztosított legyen. Tehát párhuzamosan vehető igénybe két vagy több gyermek esetében, ezt eddig 50 ezren vettél igénybe. A munkaadóknak pedig a legnagyobb kedvezményt nyújtják, hogy a visszatérő kismamákat fogadják vissza az állásukba.

Az EMMI minisztere hangsúlyozta, hogy a magyar kormány sokat megtesz azért, hogy a családokat támogassa, a költségvetés négy százalékát szánják erre, míg európai szinten ez csak két százalék körül mozog. Összegzésként elmondta, hogy a magyar családtámogatási rendszer azoknak a nőknek segít, akik a gyermeknevelés mellett a munkában is helyt állnak. Mint mondta: erről szól a modern társadalom, és 2010-hez képest kétszázezerrel nőtt a női munkavállalók száma. Céljuk a nők támogatásán keresztül a családok támogatása.

Meg kell adni a választás lehetőségét

Novák Katalin ünnepi köszöntőbeszédében két személyes történetet osztott meg, amiben elmondta, hogy a közelmúltban két különböző nővel beszélt. Az egyik egy doktornő, aki a szakmáját nemrég kezdte, de mivel a gyermekét nem tudta szoptatni, csak tápszerrel etetni, ezért csak félévig volt otthon, majd visszament dolgozni, és azt mondta, hogy ezt Magyarországon nem fogadják el. Mert mi az, hogy nem szoptat? Mi az, hogy visszamegy dolgozni? Novák Katalin ugyanakkor elmondta, hogy nemsokkal ezután egy ötgyermekes édesanya kereste fel, aki úgy döntött, hogy ő a gyermekeinek és a férjének szenteli az életét és nem tér vissza a munkaerőpiacra. A nő elmondta, hogy, amikor megjelenik a bolt a gyermekeivel, vagy beszámol róluk, akkor rá is ferde szemmel néznek, és megkérdőjelezik, hogy akkor ő miért is hasznos tagja a társadalomnak. Az államtitkár asszony elmondta, hogy ezzel a párhuzamossággal kell foglalkozni. „Ne ítéljük el egymást, ne mondjuk valakire, hogy ő rossz anya, csak azért mert nem tud napi 12-24 órát a gyermekei mellett tölteni. Ne mondjuk ki valakiről azt, hogy nem hasznos tagja a társadalomnak azért mert ő „láthatatlan” munkát végzi otthon.” Novák Katalin egy nagyon érdekes adattal támasztotta alá beszédét: ma egy bölcsődei férőhely egymillió forintba kerül, az az anya, aki otthon marad a gyermekével, ezt megspórolja az államnak, míg más elégedetten dolgozik, mert neki erre van szüksége, ő a maga módján járul hozzá a GDP növekedéséhez. Éppen ezért nincs jogunk ítélkezni, végképp nem elítélni másokat.

Novák Katalin kijelentette: a kormánynak az a feladata, hogy a választás lehetőségét mindenkinek biztosítsák: a kisgyermekesek számára lehetővé tették, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, sőt, a munkaadóknak kötelességük ebben a foglalkoztatási formában alkalmazniuk az anyákat. Az államtitkár hangsúlyozta, ha kell, ezt nekünk, nőknek kell kiharcolnunk, hiszen a szándék ellenére, a nők kevesebb mint kilenc százaléka dolgozik rövidebb munkaidőben. Novák Katalin elmondta, hiába tiltja a kormány, a mai napig vannak olyan munkáltatók, akik rákérdeznek arra, hogy mikorra tervez gyermeket a pályakezdő, vagy, ki fogja megoldani a gyermekfelügyeletet, ha lebetegszik a kicsi. Hangsúlyozta, hogy ott a nőkben is a dilemma, hogy mi válasszanak. A családot vagy a karriert? „Én azt kérem, hogy minden nő álljon ki magáért. Kötelezővé tették kormányszinten, hogy a munkáltatónak a legkisebb gyermek ötéves koráig kötelezettsége van arra, hogy részmunkaidőben vissza vegyék az édesanyákat.”  

Novák Katalin megemlékezett a Gyed különböző formáiról és a Nők 40 programról is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezt sokan nyugdíj politikai intézkedésként tartják számon, pedig sokkal többről szól. Arról, hogy a nagymamák otthon lehessenek az unokáikkal és segíteni tudják a munkavállaló édesanyákat.

A feleségem azt javasolta, hogy csak azt ne mondjam a nőknek, hogy a gyengébbik nem…

Dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere a feleségétől kért tanácsot azzal kapcsolatban, hogy miről is beszéljen a nőnapi konferencián. A felesége azt tanácsolta neki, hogy bármiről csak azt ne mondja, hogy a „gyengébbik nem”. Kocsis Máté szerint ezzel a felesége meg is ragadta a lényeget, de azért viccesen hozzátette, hogy a beszélgetésben az is elhangzott, hogy: „a feleségem szerint a gyermekünket csak én vagyok képes megnyugtatni, míg őt csak én tudom felidegesíteni…”

Komolyra fordítva a szót, a fővárosi képviselő kiemelte, hogy nemcsak az Emberi Erőforrások Minisztériumában, hanem Józsefvárosban is rengeteg nő dolgozik vezető beosztásban, és nem azért, mert ez a „kötelező” vagy az „elvárt kvóta”. A mellette dolgozó nők képzettségük és tudásuk miatt kerültek abba a pozícióba, ahol vannak. Kocsis Máté köszönetet mondott a nőknek, és hangsúlyozta, nemcsak március nyolcadikának kéne a nőkről szólnia, hanem az év minden napjának, mégpedig amiatt, ahogy a nők helytállnak otthon, a munkájukban, a családjukban, és feleségként.

Szükség van férfiakra!

Dunai Mónika, az Országgyűlés Női Méltóságért Albizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a civil szervezetek mindennapi munkája. Az elnökasszony üdvözölte a konferencia címét, ami így hangzik: Közös jövőnk női és férfi szemmel. „Nagyon fontos, hogy ez egy közös jövő legyen, és ez a mi közös erkölcsünkön alapuljon. Célszerű, hogy a világot női és férfi szemmel is lássuk. A női kérdésekről – legyen az az otthoni, családi élet, a munkahely vagy a gyermeknevelés – nem szabad csak a nőknek döntenie, hiszen ezekhez a témákhoz a férfiaknak is köze van. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy legalább ötven százalékban a férfiaknak is legyen beleszólása a jövőbe. Emiatt kértem, hogy a Női Méltóságért Albizottságában négy nő, és négy férfi töltse be a döntéshozói szerepeket.”

Dunai Mónika kiemelte, hogy hiába nő évről-évre a házasságok-, és a gyermekszületések száma, ez még mindig kevés. „Azt kérem minden fiatal családtól, akik házasságot kötöttek, hogy kezdjenek bele a családalapításba. Jöjjenek a gyerekek, kinek mennyi, de ne halogassanak. Minél hamarabb és minél hatékonyabban biztosítsuk a saját magyar jövőnket.”