Novák Katalin: a világ bármely pontján lehet erős magyar identitású embereket nevelni

Az identitás megőrzése és továbbadása nem földrajzi kérdés, a világ bármely pontján lehet erős magyar identitással rendelkező embereket nevelni – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten, egy egyházi fórumon.

Novák Katalin, a Föld sója Közép-európai Keresztény Találkozó keretében beszélgetett Ryszard Bogusszal, a Lengyel Ágostai Evangélikus Egyház püspökével és Johannes Erlbruchhal, a budapesti Német Evangélikus Gyülekezet lelkészével az Európán belüli elvándorlás családokra gyakorolt hatásáról. Az államtitkár kijelentette: a kettős identitás ma már általános jelenség, és a gyerekek fejlődésében sem okoz feltétlenül törést. Erős lehet mindkét identitás, az európai identitástudat nem kell, hogy felülírja a nemzetit. Az, hogy a külföldön élők megőrzik-e nemzeti identitásukat, ma már elsősorban elhatározás kérdése, hiszen minden technikai feltétel adott a Magyarországon élőkkel való kommunikáláshoz és az informálódáshoz. Ugyanakkor az identitásőrzésben fontos szerepe van az egyházi közösségeknek, valamint az itthonról küldött üzeneteknek is, amelyek alapján érezhetik, hogy ugyanolyan fontosak az anyaország számára, mint amikor még Magyarországon éltek – tette hozzá Novák Katalin.

Ryszard Bogusz arról beszélt, hogy Lengyelországban komoly, egyrészt politikai, másrészt egyházi probléma a nyugat-európai országokban munkát vállalók otthonhagyott gyermekeinek ellátása. Ismertetése szerint a Lengyelországban élő kilencmillió gyermekből 110-150 ezer euroárva, olyan gyermek, akit külföldön dolgozó szülei helyett nagyszülei vagy más gondviselő nevel fel. Az ő lelki gondozásuk nagy kihívás az egyházak számára. A lengyel püspök kitért arra is, hogy szociológusok szerint sok gyermek hiszi, hogy ő az oka a család szétszakadásának. Ráadásul – tette hozzá – a külföldön munkát vállalóknak 53 százaléka nő, mivel ők könnyebben találnak – idősgondozói – munkát.