Nyári költőpénz – adjunk, vagy ne adjunk?

Örök kérdés a szülők körében, hogy adjanak-e zsebpénzt a gyerekeknek. A nyár beköszöntével újabb kérdéssel bővül a kör: kapjanak-e a csemeték plusz költőpénzt, s ha igen, mennyit?

A zsebpénzkérdés egyre fontosabb tényező a családokban, hiszen mind több és több szülő gondolja úgy, hogy idejében el kell kezdeni megtanulni a pénzzel bánni,  hiszen fontos, hogy a gyerek megértse: a pénz nem a fán terem, ha pedig megvan, akkor beosztani, okosan költekezni, takarékoskodni bizony nem könnyű. A hangsúly persze megint a szülők felelősségén és következetességén van.

Zsebpénz vagy költőpénz?

A zsebpénz az, amit rendszeresen kapnak a gyerekek. Törekedjünk arra, hogy állandó, rendszeresen megkapott összegről legyen szó. Igyekezzünk azt tanítani a gyerekeknek, hogy takarékoskodjon, a zsebpénzét jól ossza be, mert ha gondatlanul kezeli, nem számíthat utánpótlásra. Ezzel szemben a költőpénzt azért kapják, hogy abból finanszírozza különleges, jelen esetben a nyári programokhoz kapcsolódó “extra” kiadásait.

Mikor és mennyit?

A tudatos nevelést sosem lehet elég korán és sosem lehet elég későn elkezdeni. Vitatott helyzet, hogy mikor adható és érdemes-e egyáltalán adni a gyermeknek zsebpénzt. Magyarországon 8-10 éves kor környékén kezdenek a szülők zsebpénzt adni. Ez ebben a korban általában havi négyezer forintot jelent. A 10-14 évesek körében egyre népszerűbb a saját bankszámla megnyitása, amivel a tinédzserek már a felnőttekére hajazó pénzügyi eszközökkel is élhetnek. Több bank megtakarítási számlákat is létrehozott fiataloknak, ezzel ösztönözve őket a tudatos pénzhasználatra. A tinédzserek igényelhetnek saját bankszámlát, illetve bankkártyát is. Ebben a korban a szülők általában nyolc-és tízezer forint közötti összeget adnak csemetéiknek.

Legyünk következetesek!

A nyár fő jellemzői egy gyermek számára: fagyi minden mennyiségben, őrült programok és fogyóban lévő költőpénz. A gyerekek ilyen ingergazdag környezetben nem annyira tudják betartani a korábban megbeszélt pénzbeosztás szabályait, így sok szülő a szokásos összeg csökkentése mellett dönt ebben az időszakban. A következetesség a szünidő alatt is fontos. Erre azért érdemes figyelni, mert ha folyamatos utánpótlást biztosítunk, akkor a gyermek sosem tanulja meg, mi a tudatos pénzfelhasználás. Sok táborban lehetőség van úgynevezett büfékártyák létrehozására, amivel a gyermek csak bizonyos összeget költhet el a büfében. A kisebbeket motiválhatjuk plusz pénzzel úgy, hogy valamilyen egyezséget kötünk a nyár folyamán, aminek betartása pénzt hoz a “konyhájukra”.

Ha elfogy a pénz…

A tudatosság velejárója, hogy idősebb korban a diákok megtapasztalják milyen is az, mikor saját maguk szerzik meg a nyári költőpénzt. Ha gyermekünk úgy véli, hogy az alapösszeg, amit kap kevés, mindenképpen ajánlott, hogy megismertessük őt a nyári munkával. Nem kell egész szünidőre elköteleződni, de felkelthetjük érdeklődését olyan könnyedebb munkákkal, ami az érdeklődési köréhez közel áll, illetve korának megfelelő. Lehet ez pl. gyümölcsszedés, kosárfonás, állatgondozás, kutyasétáltatás. Ezekkel a módszerekkel nem vesszük el kedvét a munkától, a gyermeknek pedig szabadidejében több pénze lesz a nyári élmények saját zsebből  történő finanszírozására. A diákszövetkezetek segíthetnek a választásban. Tizenöt éves kortól már dolgozhatnak a tanulók az iskolai szünidőben, ha nappali tagozaton járnak iskolába. Természetesen ilyenkor még kizárólag szülői engedéllyel tehető ez meg. Tizenhat éves kortól már be lehet lépni iskolaszövetkezetekbe, de csak bizonyos feltételek betartása mellett vállalhatnak munkát. Figyelembe kell venni, hogy naponta legfeljebb nyolc órát, hetente pedig maximum 40 órát dolgozhatnak, éjszakai munkát (22.00-6.00) pedig tizennyolc éves korukig még szülői engedéllyel sem vállalhatnak.