Nyelvtanulás kiskorban – Pénzkidobás az idegen nyelvű bölcsi?

Régóta tudjuk, hogy legalább egy idegen nyelv ismerete nagyban megkönnyítheti az életünket, és a későbbi munkavállalásunkat. Arról azonban a mai napig vita folyik, hogy mikor érdemes magunkba szívni ezt a tudást. Utánajártunk!

Kutatók szerint az egészséges kisgyermek agya bármikor képes megbirkózni párhuzamosan két, vagy több nyelv elsajátításával. Ezek után nem is meglepő, hogy egyre elterjedtebbek a kisgyermeket foglalkoztató nyelvi képzések.

A teljesen ép, normális beszédfejlődésű gyermekeknek nem káros, ha már az óvodában megismerkednek egy idegen nyelvvel, és nincs rossz hatással az anyanyelvi fejlődésükre sem. Akkor van gond, ha már az anyanyelv elsajátításánál nyelvfejlődési rendellenességgel találkozunk. Ha az anyanyelv elsajátításnál fontos tényezők közül valamelyikben elmaradása, akadályozottsága van a gyermeknek, ez megnehezíti a sikeres idegennyelv-elsajátítást is. Ilyenkor a második nyelv még az anyanyelv fejlődését is gátolhatja, így nem javasolt, hogy már kis korában találkozzon vele a gyermek. A megkésett beszédfejlődésű gyermekeknek pedig kifejezetten káros óvodás korban idegen nyelvet tanulni – tudtuk meg a Babafalva egy korábbi cikkéből.

Hogyan és mikor álljunk neki?

Szülőként először is mondókázzunk és meséljünk a kicsiknek az anyanyelvükön, hiszen erre a stabil tudásra lehet majd ráépíteni az idegen nyelvek tanulását is. Ha úgy érezzük, hogy lurkónk már jól boldogul a saját nyelvén, elkezdhetjük az idennyelv megismertetésével. Ilyenkor választhatunk olyan bölcsődét/óvodát, ahol vannak idegen nyelvi foglalkozások. Nem kell félni a túlfejlesztéstől, inkább egy olyan előnyről beszélünk, amiért a gyerkőc a későbbiekben nagyon hálás lesz. Ovi és bölcsi választásánál arra törekedjünk, hogy a gyerekek mindig játszva tanuljanak.

Nem szabad a nyelvtanulást erőltetni:

• ha a gyermeket nem köti le az első pár foglalkozás
• ha úgy vesszük észre, hogy nyelvi fejlettségben alul marad társaitól
• ha nem élvezi a mondókákat, játékokat

Miért jó?

Ebben a korban a gyerekek agya még annyira fogékony, hogy ha játszva, a mindennapi tevékenységbe szervesen beépülve találkoznak az idegen nyelvvel az nem jelent plusz terhelést számukra. Mivel nem tanulási helyzetben találkoznak a nyelvvel nem félnek attól, ha valamit elrontanak, így nem találkoznak a későbbiekben azzal a jelenséggel, ami a felnőttek 80%-át érinti. Ez pedig nem más, mint, hogy nem mernek megszólalni mások előtt, hiába ismerik a nyelvet. Azoknál a csöppségeknél, akik korán elsajátítottak egy nyelvet, nem jelentkezett akcentus. Ennek az az oka, hogy a gyerekek agya hétéves korig eléri azt a fejlettségi szintet, ami után nehezebb alkalmazkodni.

Pro és kontra édesanyáktól

Megkérdeztünk két édesanyát, ők mit gondolnak arról, hogy a kicsiknek érdemes-e már kiskorban nyelvtanulással tágítani a buksiját.

Viki kisfia négyéves, mint mondja, számtalanszor hallotta, hogy a gyereknek igenis szüksége van a korai nyelvtanulásra azért, hogy a későbbiekben boldogulni tudjon. Ő maga viszont úgy gondolja bőven elég ha a kisfia az iskolában kezd el összeismerkedni a nyelvekkel. “Pénzlehúzásnak tartom, hogy már egy bölcsis fejét is tömni akarják különböző nyelvismerettel. Szerintem ebben a korban bőven elég, ha mondókákat hallgatnak, és homokvárat építenek odakint a kertben. Nem gondolnám, hogy azzal sokat érnénk el, ha a bölcsiben vagy oviban angolul énekelnek a gyerekek. Fontos a nyelvtudás, ezt elismerem, de szerintem ezzel bőven elég az iskolában foglalkozniuk.”

Aliz viszont azt vallja, egy édesanyának igenis kötelessége, hogy mindenben fejlessze a gyermekét. Bence idén kezdte az elsőt, de anyukája szerint már jobb a nyelvérzéke, mint sok másik felnőttnek. “Szerintem minél fiatalabb korban kell megismertetni és megszerettetni a gyermekeinkkel az idegen nyelveket. Nem kell félni egy kétnyelvű bölcsitől, mert a kicsik itt még csak játékos formában “tanulják” a nyelvet, amit nagyon élveznek. Én azt veszem észre a fiamon, hogy sokkal jobban ragad rá, amit tanulnak, mint azokra a társaira, akik akkor hallanak először idegen beszédet.”