Nyugdíjreform: több gyerek, több pénz?

Igencsak vegyes reakciókat váltott ki a Népesedési Kerekasztal nyugdíjreform-koncepciója, amelyet a KDNP is támogat, mivel az összhangban van a párt 2007-es nyugdíjtervezetével. Ha a tervezetet a parlament elfogadja, már ősszel támogathatják az új irányt, amely szerint a nyugdíj összegébe beleszámítana a felnevelt gyerekek száma és iskolázottsága is. Ám a javaslat sokak szerint igazságtlan, mert hátrányos helyzetbe hozza azokat, akiknek – akár betegség, meddőség vagy más ok folytán – nem született gyermekük, illetve csak egy gyermeket neveltek.

A Népesedési Kerekasztal eredetileg azért fogalmazta meg koncepcióját, mert aggasztónak látja a jelenlegi rendszert és a hazai elöregedés mértékét, hiszen a munkavállalók arányának csökkenése a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanságát vonja maga után, amiből az következik, hogy motiválttá kell tenni az embereket azért, hogy több gyermeket vállaljanak, hiszen egy nagyobb létszámú következő generáció könnyebben tudja eltartani a nyugdíjas korúakat.

A kerekasztal szakemberei úgy vélik, a jelenlegi nyugdíjrendszer bünteti a gyermekvállalást, mivel csak azt tartja szem előtt, hogy az aktívan dolgozók mennyi járulékot fizetnek az idősek finanszírozására, azt azonban nem, hogy milyen összeget áldoznak be saját gyermekeik felnevelésére, aminek költségét egyébként – számítások szerint –  háromnegyedrészbe a szülők állják (rejtett gyermekességi adó) és csak egynegyed részét fedezik állami támogatások. Az új nyugdíjrendszer ezt is figyelembe venné, mivel beszámítaná a gyerekek számát és iskolázottságát egyaránt.

A KDNP, aki elsőként állt a kerekasztal javaslata mellé, igazságosnak tartja, hogy akik a több gyermek vállalásával több anyagi terhet is vállaltak, azok arányosan több nyugdíjat kapjanak majd, hiszen saját jövőjükbe fektettek be ezáltal. Ezzel szemben azok, akik nem vállaltak gyereket, vagy csak egy gyermeket neveltek, tovább kellene dolgozniuk, vagy a plusz éveket több járulék fizetésével válthatnák ki.

A javaslat bírálói úgy vélik, a kerekasztal által felvázolt nyugdíjreform elfogadása igazságtalan, hiszen hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik jelenlegi rossz anyagi, lakhatási körülményeik miatt, betegség, meddőség okán nem vállalnak gyermeket, nem beszélve azokról, akiknek beteg gyermeke született, akinek ellátása olyan terheket ró a szülőkre, amelyek mellett szó sem lehet még egy gyerekről. Emellett a reform nem érintené az 1979 előtt születetteket, hiába van három vagy több gyermekük.

A tervezet a fenti, jogos kérdésekre nem kínál megoldást (pl. különleges eljárás, egyéni helyzetek figyelembe vétele, stb), de valószínűleg nem is ez a célja, hanem az, hogy a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerrel szemben új lehetőségeket nyújtson.

Külföldi példák

A gyermeknevelést beszámító nyugdíjrendszer nem újdonság Európában. Franciaországban azok, akik három gyermeket neveltek legalább 9 éven át, legalább a 16. évük betöltéséig, azok 10 százalékkal több nyugdíjra jogosultak.

A németeknél idén májusban került sor egy nagyon komoly nyugdíjreformra, amely az 1992 előtt szült anyák esetében veszi figyelembe a gyerekneveléssel töltött éveket.

Kanadában az ország nyugdíjprogramja lehetővé teszi, hogy ha egy szülő a gyerek(ek) nevelése idejére otthon maradt vagy kevesebbet dolgozott, az a nyugdíjkiszámításnál magasabb összeget jelent majd számára.