Ott voltunk – a legnagyobb polgári kezdeményezés meghallgatása az Európa Parlamentben

A személyeskedések és hangos tetszésnyilvánításoktól sem mentes ülésen felszólaltak a Bizottság tagjai, Európa Parlamenti képviselők és számtalan aktivista és szakértő is, mind a kezdeményezés ellen és mellett. A kezdeményezők képviselője tagadta, hogy bonyolult kérdésről lenne szó. Egyszerű: az életet a kell a fogantatástól kezdve tisztelni és támogatni, itt ennek következményeiről van szó. Bár korábban a rabszolgaság is kényelmes volt és sokak érdekét szolgálta, mégsem vitatható ma már, hogy az emberi méltóság tiszteletével összeegyeztethetetlen.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
családháló.hu
2014. április 29. Paulik András

Az Egy közülünk polgári kezdeményezés azért indult, hogy elérjék, hogy az Európai Unió finanszírozási szabályozását egy etikai záradékkal egészítse ki, amely tiltaná emberi embriók elpusztításával járó, illetve ezt szándékozó tevékenységek támogatását. A cél, hogy a még meg nem született emberek életét sem tudományos kísérletek, ill. Európán kívüli országokban konkrét abortuszok támogatásával se vegyék el közösségi pénzügyi támogatással, hiszen a fogantatás pillanatától ők már egyek közülünk.


A szervezők elkötelezettségét és az ügy komolyságát, nagy támogatottságát mutatja, hogy az eddig elindított 24 kezdeményezésből, összesen 3 tudta begyűjteni a szükséges aláírásokat és ezek közül is, az „Egy közülünk” kezdeményezés gyűjtötte a legtöbb, 2 millió aláírást, bár az elfogadottak száma 1 700 000 körül volt, ebből Magyarországon közel 43 000. Az Egy közülünk polgári kezdeményezést egy hét fős csoport vezette. Az eredeti első dokumentumot is már 21 országból írták alá, így egy igen széles hálózata jött létre a „pro life” aktivistáknak. A bizottságban magyar részről Frivalszky Edit vett részt.

A kezdeményezést Brüsszelben mutatta be a hét fős szervezői csoport a Bizottságnak zárt ajtók mögött. A résztvevők elmondása alapján igen konstruktív légkörben telt ez a megbeszélés. Nyilvános meghallgatást április 11-én az Európa Parlament tartott. Ezen mintegy 500-an vettek részt. Bár a parlamenti meghallgatás alapvetően nem jár következményekkel, de befolyásolhatja a Bizottság tagjait a döntésükben, melyet május 28-án hoznak majd meg a kezdeményezés további sorsáról. Szakértők úgy vélik, hogy bár a benyújtott szöveg, már mostani formájában is alkalmas a törvénykezési folyamat beindítására, azért a Bizottság döntése még nem vehető egyáltalán biztosra.

A színfalak mögött

A nyilvános meghallgatás szervezési keretei nem voltak egyszerűek, a szervezők komoly fellépése kellett ahhoz, hogy saját álláspontjukat és a kezdeményezést elmondhassák mivel az parlament részéről, az ülés levezetői úgy szervezték, hogy a hangulat ne a pro life pártiaknak kedvezzen és eredetileg igen kevés lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kezdeményezést bemutathassák.

A meghallgatásról

A kezdeményezést képviselő csoport vezetője Patrick Gregor Puppnick, aki a parlamenti meghallgatást két szempontból is fontosnak nevezte: Egyrészt 2 millió európai állampolgár nyilvánította ki, hogy az embernek már fogantatásától fogva van méltósága. Másrészt a polgári kezdeményezés, mint olyan e sok aláírással bizonyítja, hogy van létjogosultsága és valóban elősegítheti az európai intézmények legitimitását, közelebb hozhatja őket az emberekhez.

De a cél, nem csupán egy-egy ilyen esemény szervezése, hanem az, hogy elérjük, hogy a kérdésben az EU jogszabályt hozzon, és ne finanszírozzanak magzatok életét veszélyeztető programokat.

Kutatások emberi embriókkal

Számos kutatás, őssejt kutatás folyik, amely egyértelműen emberi embriók elpusztításával jár, bár tudományos adatok bizonyítják, hogy nemcsak embriók alkalmasak ilyen célra és sokan meg is kérdőjelezik, ezek valódi hatékonyságát.  Az ilyen tudományos tevékenység etikátlan, hiszen sok esetben azért hoznak létre embriókat, hogy azokat eszközként használják mondta el Prof. Filippo Vari. Az őssejt kutatás nem az összes EU tagországban engedélyezett, ezért is vitatható, hogy miért támogassák ezt központi forrásokból.  A kezdeményezés ellenzői azt hangsúlyozták, hogy igen sok biztosíték van arra, hogy megfeleljenek az előírásoknak a tudományos tevékenységek, de nem tagadták, hogy valóban embriók ezreit hozzák létre és pusztítják el. A tudomány szabadságát is elhangzott érvként, mire a támogatók a jogok hierarchiáját hozták fel, s e szerint az élethez való jog feljebb való.

Abortuszok EU-n kívüli országokban

Az Európai Bizottság hozott korábban olyan döntést, hogy nem engedélyezi abortusz támogatását közösségi forrásaiból.  Ez Európában nem is lehetséges, de a fejlődő országokban finanszírozott fejlesztési projekteknél nem tartják be. Nők védelmére való hivatkozással, családtervezés címszóval un. biztonságos abortuszt, vagy sokszor még álszentebben menstruációs rendezést hajtanak végre, melyet az EU különböző projekteken keresztül támogat. Részletes adatokkal szolgált erről Sophia Kuby, az European Dignity Watch igazgatója. A nők önrendelkezését hangsúlyozza az abortusz lobbi. Napi 800 nő halna meg, ha nem lenne ez a szolgáltatás, hozzák fel az ellenzők. Látni kell azonban, hogy a támogatott intézmények nem egyszer a helyi szabályozás, és általános etikai normák ellenében lényegében exportálják a nyugati, önző életstílust, melybe az abortusz is elfogadható. Sokkal fontosabb lenne közegészségügyi, higiénés programokat támogatni. a szegénység kérdését kezelni.

A személyeskedések és hangos tetszésnyilvánításoktól sem mentes ülésen felszólaltak a Bizottság tagjai, Európa Parlamenti képviselők és számtalan aktivista és szakértő is, mind a kezdeményezés ellen és mellett.  A kezdeményezők képviselője tagadta, hogy bonyolult kérdésről lenne szó. Egyszerű: az életet a kell a fogantatástól kezdve tisztelni és támogatni, itt ennek következményeiről van szó. Bár korábban a rabszolgaság is kényelmes volt és sokak érdekét szolgálta, mégsem vitatható ma már, hogy az emberi méltóság tiszteletével összeegyeztethetetlen.

A kezdeményezés és a meghallgatás bár az EU finanszírozási politikáját érinti, alapvető morális vita került terítékre. Látható, hogy az életpártiak erősen, kitartóan és tudományos érvekkel is megalapozva fogják hallatni a hangjukat még akkor is, ha nagy erők érdekeltek abban, hogy egy új morál lehessen csak szalonképes.


Az ún. polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés vezette be, hogy így az állampolgárok közvetlenül is javasolhassanak témákat jogszabályalkotásra, ami korábban csak az EU Intézményeinek volt fenntartva.  Egy kezdeményezés elfogadásának legfontosabb feltételei, hogy az az EU kompetenciájába tartozzon, megfeleljen az alapszerződéseknek és az alapjogokat nem sértse, valamint hogy legalább 1 millió EU állampolgár aláírja, akik minimum 7 országból származnak.