Otthon, édes otthon, avagy a Mama Hotel lakói
Az ún. Mama Hotel egyre ismertebb és köztudottabb kifejezés, amely egy rendkívül aktuális jelenséget takar. „Lakói” azok a munkaképes személyek, akik elsősorban a szülőktől kapott pénzből élvezik az életet, valamint a szülői ház nyújtotta előnyöket és biztonságot.
Az ún. Mama Hotel egyre ismertebb és köztudottabb kifejezés, amely egy rendkívül aktuális jelenséget takar. „Lakói” azok a munkaképes személyek, akik elsősorban a szülőktől kapott pénzből élvezik az életet, valamint a szülői ház nyújtotta előnyöket és biztonságot.
Számos kifejezéssel illették e jelenséget szociológusok és pszichológusok, amely fogalmak ugyanakkor nem teljesen fedik le egymást (pl. Pán Péter szindróma, Bumeráng generáció, Partipénzesek, Zsebpénzemberek, postadolescence /=késő serdülőkor/). Az olaszok a „bamboccioni” kifejezést használják, amely nagy gyereket takar, a japánok a „parasaito shinguru” névvel illették, amely utal a személy élősködő magatartására, a németek kevésbé értékítéletes kifejezéssel élnek (Nesthockers), a britek azonban nem kímélik a személyeket a bírálattól (KIPPERS = Kids In Parents’ Pockets Eroding Retirement Savings /gyerekek, akik erodálják szüleik nyugdíjmegtakarítását/). Ezek a példák arról árulkodnak, hogy több nemzetet érintő és foglalkoztató jelenségről van szó.
A fogalom túlmutat a serdülőkort jellemző bizonytalanságokon és félelmeken, továbbá a „gyermek felnőttek” alatt egészen mást ért, mint amit a felnőttkorban is megőrzött gyermeki kreativitás, fantázia és élvezet jelent.
Egy olasz nő esete állította a jelenséget a nemzetközi figyelem fókuszába. A 32 éves filozófus hallgató, Marina Casagrande egy 2010 januárjában kimondott bírósági ítélet kapcsán vált ismertté. A bírák szerint a nő továbbra is jogosult a havi 350 eurós tartásdíjra, és édesapjának ki kell fizetnie egy 12 ezer eurós hátralékot, mivel lányának nincs saját állása, következésképpen nem önellátó. Az esemény nagy vihart kavart, a nő pedig egy egész generáció megtestesítőjévé vált.
A Mama Hotel egy valóban létező és egyre szélesebb körben érvényesülő jelenség, amely napjainkban elsősorban az ún. Y generációt érinti. A kérdés az, milyen mértékű problémát okozhat a szülőkre hagyatkozás, továbbá hol van az a pont, amitől problémásnak kell tekintenünk ezt az életstílust…