Otthontanulók: nagy csalódás az év végi vizsgán

Már javában a lábukat lógatják, és nyári vakációjukat töltik az otthontanuló lányok, mivel május végén az összes vizsgájukat lezavarták. A lányok sorsának alakulását év eleje óta követjük, azóta, hogy a szüleik elhatározták: nem hagyják, hogy az egyébként jó képességű és kitűnő tanuló lányok betegre stresszeljék magukat az iskolában, inkább otthon tanítja őket az édesanyjuk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. június 10. Vajda Boglárka

Már javában a lábukat lógatják, és nyári vakációjukat töltik az otthontanuló lányok, mivel május végén az összes vizsgájukat lezavarták. A lányok sorsának alakulását év eleje óta követjük, azóta, hogy a szüleik elhatározták: nem hagyják, hogy az egyébként jó képességű és kitűnő tanuló lányok betegre stresszeljék magukat az iskolában, inkább otthon tanítja őket az édesanyjuk.


A bevezetésben írt „lezavarták a vizsgákat” fordulat egyébként nem egy hangulati elem volt, hanem tényleg így történt. A két lány május 31-én és június 1-jén levizsgázott minden tantárgyból, és ezzel le is zárták az első otthontanulós évet. Az eredményeik egyébként elég jók lettek, kaptak sok ötöst, pár négyest, és majdnem egy hármast is, de végül mégsem.

Bár édesanyjuk a félévi vizsgák után eldöntötte, hogy nem foglalkozik tovább az osztályzatokkal, az év végi felmérések után mégis csalódott, de nem feltétlenül a jegyek miatt. Az egész vizsgának, amire olyan sokat készültek, ugyanis olyan hangulata volt, mintha a tanároknak egyszerűen se kedve, se ideje nem lett volna ehhez az egész huzavonához.

Többször is érezték, hogy a tanárok egyáltalán nem igyekeznek segíteni a gyerekeknek: töltsék ki a feladatlapot, aztán sikerül, ahogy sikerül. Ha egy feladatot a másodikos gyerek nem értett, vagy nem jól értelmezett, értékeléskor nem kérdeztek vissza. Ugyanígy nem adtak lehetőség arra sem, hogy meggyőződjenek: a lányok valóban nem tudják az anyagot, vagy csak a kérdést nem értették.

Ahogy Éva összefoglalta: nem arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudnak a lányok, hanem arra, hogy hogyan töltötték ki a feladatlapot. Amit öt perc alatt lepontoztak, és már meg is volt az év végi osztályzat.

Egyáltalán nem voltak kíváncsiak rá, hogy mit és hogyan tanultak év közben: nem nézték meg a projektjeiket, az elkészült munkáikat, nem kérdezték meg, hogy mivel töltötték az évet, mit csináltak otthon.

Mint Éva megtudta, valamennyi tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát is kellene tenniük a magántanulóknak, erről azonban itt szó sem volt, így javításra nem volt lehetőség. Ráadásul a félévi ötöst sem akarták beleszámítani az év végi jegybe, ami elég érdekes: egy pillanatnyi teljesítményből következtetést levonni a gyerek tudásáról – ami alapján hármast kellett volna kapnia a kislánynak abban a percben. De hát, mint felvilágosították Évát, ez a magántanulóság hátránya.

Éva jelezte, hogy ezt nem tartja tisztességesnek, mire pár perc múlva jött a döntés: jó, akkor beszámítják a félévi osztályzatot is, legyen négyes. Most erre mit lehet mondani?

Az angol viszont kimondottan sikertörténet volt. A lányok nem tankönyvből tanulják a nyelvet, hanem a mindennapi szituációkból, mivel úgy tudják, hogy a tanáruk nem beszél magyarul. Az így szerzett tudásuk elég is volt mind a kettőjüknek az ötöshöz.