Pajzs és kard a gyerek a szülők csatájában
Megterhelő végighallgatni a rossz körülmények között felnövő gyerekek szenvedéstörténetét, ahogy azt is, milyen életút vezethet el egy bűncselekmény elkövetőjévé váláshoz – mondta el Riskó-Tóth Mária, az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet kriminálpszichológusa a Rádió Orient műsorában. Tapasztalatai szerint a nők bántalmazása elleni médiakampányra sok feleség eszközként tekint, a pajzsként használt gyerekek pedig a házastársi ütközetek legsúlyosabb sérültjei lehetnek.
Megterhelő végighallgatni a rossz körülmények között felnövő gyerekek szenvedéstörténetét, ahogy azt is, milyen életút vezethet el egy bűncselekmény elkövetőjévé váláshoz – mondta el Riskó-Tóth Mária, az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet kriminálpszichológusa a Rádió Orient műsorában. Tapasztalatai szerint a nők bántalmazása elleni médiakampányra sok feleség eszközként tekint, a pajzsként használt gyerekek pedig a házastársi ütközetek legsúlyosabb sérültjei lehetnek.
A BSZKI kriminálpszichológusai rendőrségi vagy bírósági kirendelésre végzik a különböző bűnügyek sértettjeinek és/vagy gyanúsítottjainak vizsgálatát, és általánosságban fogalmazva az adott ügy lélektani hátterének feltérképezése a feladatuk – mondta el Riskó-Tóth Mária a Rádió Orient műsorában. Konkrétabban ez a vizsgálati személy intelligenciaszintjének felmérése és személyiségképének megrajzolása mellett az érzelmi kapcsolatrendszer felderítését, valamint sértett esetében a bűncselekményről szóló elmondása élményszerűségének, és az annak során elszenvedett lelki károsodás milyenségének, mértékének megítélését foglalja magába. A gyanúsított oldalán az utóbbi két kérdés helyett általában a motiváció felkutatása a legfontosabb feladat – tette hozzá a szakértő.
„Olyan ügyekben rendelnek ki pszichológus szakértőt, ahol a lélektani háttér feltárása jelentőséggel bírhat, illetve ahol nem egyértelmű az eset megítélése a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, továbbá, ahol az elszenvedett lelki sérülések felmérése szükséges. Ilyen ügyek többnyire a kiskorú veszélyeztetése, a szexuális bűncselekmények, illetve az emberölés” – foglalta össze az ügyek fő profilját az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.
Ezek a vizsgálatok általában hosszúak és több elemből épülnek fel. Az életút és személyiség megismerésére, illetve az adott ügy körülményeire irányuló beszélgetésből, továbbá tesztes vizsgálati részből állnak, ami gyermekeknél kiegészül egy, a szülővel folytatott tájékozódó beszélgetéssel. Riskó-Tóth Mária kiemelte, a családon belüli erőszak eseteiben és a szexuális bűnügyekben kiemelkedő jelentősége van a szakvéleménynek. „Sokszor ez az egyetlen bizonyíték, ami a bíró rendelkezésére áll. Ennek ellenére a bíró nem köteles elfogadni a vizsgálat eredményét, további szakértőket rendelhet ki” – hangsúlyozta a szakember.
A családon belüli erőszaknak nincsen egzakt definíciója. A bántalmazás megnyilvánulhat fizikai, lelki, szexuális, illetve gondozás elmulasztása formájában. A Rádió Orient szakértője elmondta, míg utóbbi kettő viszonylag jobban körülhatárolható, és a fizikai bántalmazás objektívan megfigyelhető jegyekkel járhat, még ez utóbbi esetében is nagyon nehéz megmondani, hol a határ, mi számít tényleges bántalmazásnak. „A lelki bántalmazás mindig látható jelek nélkül jár és megélése fokozottan szubjektív, ezért nagyon nehéz a bizonyítása”- mutatott rá a Rádió Orient vendége.
A Rádió Orient vendége elmondta, a családon belüli erőszak ellen aktuálisan folyó médiakampányt sajnálatos módon sok anya lovagolja meg és előszeretettel vonják be valós ok nélkül a rendőrséget a férjükkel való játszmákba. „Sok válás köt ki nálunk, a szülők egymás elleni harcuk során nem egyszer használják fel eszközként a gyermeküket. Az is előfordul, hogy a gyerek úgy próbálja megoldani a család problémáját, hogy kitalál egy sérelmére elkövetett bűncselekményt, így szeretné eltávolítani a nemkívánatos szülőt az életükből. Azonban az ilyen ügyek nagy része nem áll valós alapokon” – jelentette ki Riskó-Tóth Mária.
A szakértő kiemelte, a bántalmazásos ügyek sokszor nem egyeznek meg a média által sugallt képpel: a súlyos családi konfliktusok többségében kölcsönösen megvan mindkét fél szerepe és felelőssége, még a bántalmazás is sokszor kölcsönös, és nem feltétlenül mindig a férj a kezdeményező. Emellett nemcsak a feleségek, hanem a férjek is válhatnak egyoldalú bántalmazás áldozataivá. Ez azonban nem egyeztethető össze a társadalomban kialakult férfiképpel, így a férjek jobbára nem fordulnak a rendőrséghez. Ezzel a jelenséggel gyanúsítottak vizsgálata során találkoznak esetenként, amikor kiderül, hogy gyermekkorukban az anyuka tettleg agresszív volt apukával szemben.
„Mi „diagnosztikus” feladatot látunk el, személyiségképet állítunk fel stb., azonban nem kezeljük az illető személyt, a terápiás jellegű kapcsolatot ez a tevékenység teljességgel kizárja az elfogultság elkerülése érdekében” – emelte ki a vendég. Ebben a munkában a sikerélményt az jelenti, ha azt érzik, hogy hozzá tudtak járulni az eljárás sikeréhez, és ha ezzel még segíteni is tudtak valakinek, az külön jó érzés – osztotta meg a Rádió Orient hallgatóival tapasztalatait Riskó-Tóth Mária.
