Páros vonalak – mire jó az ikerkutatás?

Az egypetéjű ikrek pontos másai egymásnak – első ránézésre. Meg másodikra is. Az értő szemek azonban nem elégszenek meg ennyivel, ugyanis a látszólagos hasonlóság mögött komoly titkok bújnak meg. Ezek pedig ugyanúgy megdönthetnek régi legendákat, ahogyan megalapozhatnak új tudományos eredményeket.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2013. július 14. Paulik András

Az egypetéjű ikrek pontos másai egymásnak – első ránézésre. Meg másodikra is. Az értő szemek azonban nem elégszenek meg ennyivel, ugyanis a látszólagos hasonlóság mögött komoly titkok bújnak meg. Ezek pedig ugyanúgy megdönthetnek régi legendákat, ahogyan megalapozhatnak új tudományos eredményeket.


Az, hogy egy ikerpár két tagja egymástól távol élve ugyanakkor betegszik meg és ugyanabban a kórban szenved, részben városi legenda. De csak részben, mert valóban van olyan betegség, ami örökletes, azaz kialakulása genetikailag meghatározott. Ahogyan bizonyos betegségek részben, vagy, egyáltalán nem adódnak át. Ha tehát döntően örökletes betegségről van szó – mint például az érelmeszesedéses plakkok megjelenése, amelynek örökletességét épp nemrég igazolták ikervizsgálatokkal –, akkor nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy az ikerpár mindkét tagjánál ki fog alakulni a probléma, még akkor is, ha különböző környezetben élnek és más életmódot folytatnak.

Párba állítva

De mik is azok az ikervizsgálatok, amelyekkel a betegségek és egyéb tulajdonságok örökletes voltát lehet vizsgálni –, legyen az akár belgyógyászati, tüdőgyógyászati, szemészeti, közegészségtani, kardiológiai, radiológiai vagy például pszichológiai probléma?

„Az ikervizsgálatokkal három részre lehet bontani azt, miért alakul ki egy adott betegség vagy szokás, így például az érelmeszesedés vagy dohányzás. Vannak egyrészt a genetikai adottságok, amelyeket szüleinktől öröklünk, és amelyek egypetéjű ikerpároknál megegyeznek. Vannak emellett környezeti tényezők, amelyeket e módszerrel ugyancsak két részre lehet bontani: az egyik a közös környezet, amilyen például a légszennyezettség, a másik pedig az egyéni környezet, vagyis az életmód. Az ikervizsgálatok során bonyolult számításokkal megadható az, hogy e három faktor milyen százalékban játszik szerepet a betegségek megjelenésében, jellemvonások, tulajdonságok kialakulásában – magyarázza dr. Tárnoki Ádám ikerkutató, aki szintén orvos ikertestvérével együtt számos Magyarországon folyó ikervizsgálat vezetője.
                                                        

A cikk folytatása a Képmás 2013. júliusi számában olvasható.