Pénzkereső diákok

A bizonyítványosztás nem mindenkinek jelenti a nyaralást, sok diák ilyenkor kezdi a munkát. Vagy kezdené, ha találna olyan helyet, ahol alkalmazzák. A kisebbek, 16 év alattiak között is volna, aki szívesen dolgozna, ők azonban elég nehéz helyzetben vannak, hiszen még kevesebb lehetőség közül választhatnak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. június 13. Csontos Dóra

A bizonyítványosztás nem mindenkinek jelenti a nyaralást, sok diák ilyenkor kezdi a munkát. Vagy kezdené, ha találna olyan helyet, ahol alkalmazzák. A kisebbek, 16 év alattiak között is volna, aki szívesen dolgozna, ők azonban elég nehéz helyzetben vannak, hiszen még kevesebb lehetőség közül választhatnak.


Ilyenkor vetődik fel a kérdés, hogy a szülők vagy más családtagok adjanak-e pénzt házi, ház körüli munkáért, vagy egyszerűen fizessék ki a fesztiváljegyet, vegyék meg az új telefont, amire gyűjt a gyerek? Amikor egy ismerősömnek ezt a témát felvetettem kapásból rávágta, hogy: Én nem fizetek azért, hogy segítsen itthon! Mi a jobb megoldás, ha dél körül kel a gyerek, mert nincs semmi dolga, vagy ha elvárjuk, hogy dolgozzon meg a szórakozásáért?

Kötelező gyerekmunka

Ne a pakisztáni szőnyegcsomózók jussanak eszünkbe, amikor gyerekek munkára bírásáról gondolkodunk. A napi rendszeres vagy az alkalmi feladatok elvégzése már három éves kortól gyakorolható, először a szalvéták asztalra helyezésével, később a takarításban való aktív részvétellel (ez eleinte inkább nyűg mint segítség, de a hosszútávú eredményt tartsuk szem előtt!)

Azt is fontos leszögezni, hogy ezek a házimunkák később sem „fizetősek”, tehát a szemét levitele vagy egy felmosás a „köz-ért” végzett feladat, amiért dicséret járhat, de plusz jutalom, pénz nem. Persze, ha egyszer arra értek haza, hogy ragyog a konyha, a padló felmosva, mindenhol felporszívózva, a ruhák kiteregetve, zoknik összepárosítva – ez már külön elbírálás alá esik. (Nálunk annyira ritkán fordult elő, hogy nem rengette meg a családi kasszát.)

Zsebpénz és kiegészítések

Felesleges a gyerekeket egészen kicsi kortól pénzzel tömni, bár kétségkívül a pénzügyi tudatosságot, a takarékosságot nem lehet elég korán elkezdeni. Amikor felmerül a zsebpénzre való igény (vagy amikor úgy hozza az élet), mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen játékszabályok érvényesek. Legyen rendszeres, legyen állandó összeg, ne túl sok, de ne is túl kevés. Beszéljük meg, hogy mire szeretné költeni, mit ne vegyen belőle, hogyan tegyen félre későbbre stb. Jó, ha tudatosítjuk, hogy ez a pénz ajándék, amiért a szülők megdolgoztak, de mivel a gyerek csak sokára lesz kereső pozícióban, így a költségeit, szórakozását, fagyit ebből fedezheti. Legyünk következetesek, ha a hónap közepén már elfogyott a zsebpénz, ne adjuk oda előre a következő havit.

Nyári munka

Mivel a szünet sokkal hosszabb mint amennyi szabadság jár a szülőknek, ez a legkülönbözőbb táborok megfizetésére „kényszeríti” a szülőket, igaz az anyagi terheket leszámítva ezek hasznos, jó időtöltések. Az általános iskola elvégzése után azonban már természetes, hogy a családtól független programokon való részvételért valamilyen munkát végezzen a gyerek. Így kerülhet képbe a szomszéd néni, akinek segíteni kell a kertjét rendbe tenni, vagy a nagymama, akinek a kamráját kell kitakarítani. Ezek nem a szokásos napi rutin feladat kategóriába tartoznak, nem is két percet vesznek igénybe, tehát előre megállapodva a paraméterekben indulhat a munka.

Beszéljük meg, hogy

  • pontosan mi a feladat
  • előre láthatóan mennyi idő alatt lehet/kell elvégezni
  • melyik nap, mikor kell kezdeni
  • mennyi pénzt kap majd érte ( diák munkáért 600 Ft körüli bért fizetnek óránként, ez lehet a kiindulási alap).          

Nálunk otthon a nyári munka a 8. osztály elvégzése után kötelező volt. Én a konzervgyárban szereztem első élményeimet a futószalag mellett, a férjem kőműves segédként ismerkedett az építőiparral. Úgy gondoltuk, hogy a munka világával való találkozás hasznos tapasztalat lesz a gyerekeinknek is, ezért legalább két hetet kell minden nyáron valamilyen munkával eltölteniük. Az első probléma az volt, hogy most 14 évesen még nem lehet legálisan munkát vállalni, a másik az, hogy a legidősebb lányunknak semmi kedve nem volt a korai keléshez és a rendszeres feladatokhoz. Miután egyértelművé tettük, hogy emiatt a balatoni barátnős nyaralásra nem fogjuk elengedni, kötélnek állt, és önkéntes segítőnek jelentkezett egy nyári napközis táborba. Minden nap reggel 6-kor kelés, gyerekekre felügyelni, játszani velük késő délutánig – fárasztó, kemény munka volt. Mindez azonban egy fiatalt kevésbé érdekel, ha jól érzi magát, és itt olyan közösségre talált, ami meghatározóvá vált a későbbiekben. Évekig nem csak szünidőben, hanem tanév közben is animátorként dolgozott attól kezdve hátrányos helyzetű gyerekek között.

Az elvégzett munkának fontos része az értékelés, nem a hibák keresése, hanem a reális, jobbító szándékú tanácsadás és a dicséret. Ha azt látjuk, hogy a feladatot becsületesen elvégezte, nem csak túl akart lenni a „melón” és zsebében tudni a pénzt, akkor örömmel adhatjuk oda a megérdemelt összeget. A családi kassza ettől ugyan karcsúbb lesz, de a folyamat minden résztvevője elégedett lehet: a munka elkészült, a gyereknek megvan a pénze arra, amit szeretett volna, a szülő pedig örülhet, mert azt láthatja, hogy a gyereke képes áldozatot hozni azért, hogy megvalósítsa a terveit.

Fontos szabály, munkavállaló csak az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet alatt – a törvényes képviselője hozzájárulásával – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki az iskola által igazoltan, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermek is foglalkoztatható. Még több fontos információ a diákmunka szabályairól itt olvasható.