Perre mennek Európa történetének legnagyobb aláírásgyűjtési akciójának szervezői

Az Egy közülünk petició kezdeményezői keresetet nyújtottak be az Európai Unió luxemburgi székhelyű Bíróságához az Európai Bizottsággal, az Unió Tanácsával és az Európai Parlamenttel szemben. Keresetükben a Bizottság 2014. május 28-én kiadott azon Közleményének megsemmisítését kérik, amelyben a Bizottság úgy döntött, hogy nem viszi az Egy közülünk jogszabály-módosító javaslatát az Európai Parlament és a Tanács elé. A Bíróságtól egyben kérik az európai polgári kezdeményezést szabályozó rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését – tudatta a családháló.hu-val az Emberi Méltóság Központ.

Emlékezetes, hogy ez év május 28-án a Barroso-bizottság váratlanul elgáncsolta az Egy közülünk európai polgári kezdeményezést, Európa történetének eddigi legsikeresebb petícióját. A kezdeményezést Európa-szerte csaknem két millió ember támogatta. Az akció azon tevékenységek brüsszeli finanszírozásának beszüntetésére irányult, amelyek még meg nem született emberi életek kioltásával járnak.

A kereseti kérelmében az Egy közülünk kezdeményezés azt kifogásolja, hogy a jogszabály javaslatára és a benne megfogalmazott kérdésekre nem kapott megfelelő választ.

• A Bizottság nem reagált azon állításra, miszerint az emberi embrió is emberi lény;

• Nem tesz említést a Bizottság a C-34/10 Oliver Brüstle v Greenpeace Európai Bírósági ítéletre, amely alapvető kérdéseket tisztáz az emberi embrió jogi státuszának meghatározását tekintve;

• A Közlemény nyilvánvaló ellentmondásokat nem old fel:

• Embriókutatást nem szabad “ösztönözni”, ugyanakkor olyan kutatásokat, amelyekben feltételezhetően emberi embriók pusztulnak el anyagilag támogatnak;

• Az úgynevezett “hármas feltételrendszer” nem állít fel semmilyen konkrét etikai biztosítékot;

• A kevesebb etikai gátat beiktató tagállamok támogatási előnyt élveznek;

• A Bizottság Közleménye a harmadik országokban történő abortuszok finanszírozásáról azokon a téves feltételezéseken alapul, hogy

• az abortuszokat előmozdító és végző szervezetek támogatása a harmadik országokban a nők egészségét szolgálja;

• az abortuszhoz való hozzáférés biztosítása az 1994-es Kairói Akcióprogram és az ENSZ Millenniumi Célkitűzései alapján nemzetközi jogi kötelezettség.

A beadványban az Egy közülünk szervezői azt is állítják, hogy a Bizottság megsértette a demokratikus működés elvét:

• A Bizottság döntését, miszerint nem terjeszti a Parlament elé a javaslatot semmilyen jogi érveléssel nem támasztotta alá. Nem hivatkozik sem arra, hogy a javaslat lehetetlenre irányul, sem arra, hogy az szükségtelen lenne, illetve azt sem állítja, hogy az már megfelelően szabályozva lenne;

• A Bizottság félreérti a 211/2011 számú (EU) rendeletben foglaltakat, és kizárólagos jogszabálykezdeményező szerepét konzerválja figyelmen kívül hagyva az EU szerződésekben az intézményközi párbeszédet illetően előírtakat;

• Jóllehet azt a vonatkozó rendelet előírja, a jogi és politikai érvelést egymástól nem elkülöníve foglamazza meg.

A kereset továbbá azt is állítja, hogy a 211/2011 EU rendelet nem áll összhangban az Európai Unió Szerződéseivel.

• A Lisszaboni Szerződés céljai között szerepel az intézmények demokratikus legitimitásának javítása és az európai polgárok részvételének ösztönzése a demokratikus folymatokban. Amennyiben egy európai polgári kezdeményezést a Bizottság szubjektív és önkényes érvekre alapozva elutasíthat anélkül, hogy arról az Európai Parlament tárgyalhatna, a Szerződés ezen céljai nem érvényesülnek.

• A jogállamiság elve sérül, amennyiben a Bizottság döntésével szemben nem lehet jogorvoslattal élni.

Végezetül, mivel valódi demokrácia hiányában értelmetlenné válik bármilyen kérdés felvetése, a beadvány elsődleges célja nem az Egy közülünk kezdeményezés tartalma, hanem az az eljárás, amelyet a Európai Bizottság alkalmazott vele kapcsolatban. Mindez immár nem csak az élethez való jogról szól, hanem a demokráciáról is. A beadvány elsődleges célja ugyanis, hogy az EU tisztázza, miről is szól az európai polgári kezdeményezés és hogyan kellene eljárni vele kapcsolatban. Mindennek tisztázása valamennyi uniós állampolgár érdekét szolgálja – függetlenül attól, hogy ellenezte, vagy támogatta az Egy közülünk kezdeményezést.

Az Egy közülünk szervezőinek keresete egyértelmű válaszút elé állítja az Európai Unió Bíróságát: vagy elfogadja az abban foglaltakat, és ezáltal az európai polgári kezdeményezés azzá válik, amire létrehozták: a részvételi demokráciának egy komoly és alkalmazható eszközévé; vagy a kereset elutasításával egyértelművé teszi, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmatlan a részvételi demokrácia gyakorlására.