Rétvári: “Az államnak tisztelnie kell a családokat!”

Az EU országai sok dologban különböznek egymástól, ám gyökereik közösek, s ez az alap nem más mint a kereszténység, fogalmazott Rétvári Bence pénteken az európai családügyi konferencián.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója és a Barankovics Alapítvány európai családügyi konferenciáján pénteken elmondta: az egyes európai országokban élőknek lehet más a nyelvük, a történelmi hagyományuk vagy akár a konyhájuk, de ami közös bennük – például a gondolkodásmódjuk, a filozófiájuk – az mind a keresztény, egyházi gyökerekből fakad. Európaiságunk a kereszténység nélkül nem képzelhető el – fogalmazott.

Az államtitkár arról is beszélt, az államnak tisztelnie kell a családokat, így nem lehet feladata, hogy különböző jogszabályokkal átírja a család hagyományos fogalmát, amely több tízezer éve is ugyanaz volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben a családok több segítséget kaptak a kormánytól, mint korábban. Hozzátette, a családok erre 2018-ig biztosan számíthatnak, és ha további bizalmat kapnak tőlük, akkor még tovább.

Rétvári Bence a családi adózási rendszerről azt mondta, mivel a gyereket nevelő családok a jövedelmük egy részét a gyerekekre fordítják, ezért mondták ki törvényben, hogy a gyereknevelésre fordított összeg adórendszeren kívüli jövedelem kell, hogy legyen. Jelezte, a kormány “gondolkodása” szerint a gyerekekre fordított családi bevételhez az államnak semmi köze nincs. Úgy fogalmazott, a család gazdasági közössége, szuverenitása erősebb, mint a bármikori adóhivatal adókivetési joga. Elmondta, hogy ezt kívánták erősíteni az örökösödési illeték eltörlésével is és ha nem így tennének, azzal tagadnák a családi közösséget. Arról is beszélt, a magyarországi adórendszer valójában nem is egykulcsos, hiszen tekintettel van arra, ki hány gyermeket tart el, így a magyar adó “végtelen kulcsos”, 0-16 százalék között.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára azt mondta, kormányzati alapelv az, hogy “a társadalmi fejlődés alapvető feltétele a fenntartható népesedési fordulat”. Az uniós demográfiai tendenciákat – a drámai népességfogyást – ismertetve arra hívta fel a figyelmet, Európa jelentéktelen kontinenssé válhat a jövőben, ha nem változtatnak a tagországok a családpolitikájukon.

A magyarországi helyzetről elmondta, a kormányzati cél az, hogy megszülessenek a tervezett gyerekek, ehhez minden segítséget és ösztönzést meg akarnak adni, anyagi támogatást és erkölcsi elismerést egyaránt. Jelezte, a felmérések szerint a fiatalok átlagosan 2,1 gyermeket vállalnának, ez pedig éppen elég lenne arra, hogy a népességszám a mostani szinten maradjon, de mégis jelenleg csak átlagosan 1,34 gyermek születik.

Christof T. Zellenberg, a bécsi Europa Institut elnöke a családot az értékek legjobb iskolájának nevezte, a legkitüntetettebb intézménynek, ami együttműködésre, és arra tanít, hogyan játszhatunk közös érdekeket szolgáló csapatjátékot. A közgazdász a múlt héten, egy római konferencián elhangzott, a családokról szóló előadásból idézett; eszerint a tudomány szétszed dolgokat azért, hogy megértsen valamit, míg a vallás, a kultúra, a család intézménye mindig összehoz valamit, utóbbi a vonzalmat, a barátságot, a szeretetet, a gyerekek védelmét, a nevelést. Arra hívta fel a figyelmet, kutatások szerint a családban felnövekvő gyerekek fizikailag és érzelmileg is stabilabbak lesznek, és később az iskolában és a munkahelyeiken is jobban teljesítenek.

Piotr Mazukiewicz, a Varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem professzora az Európában megjelenő különböző családfogalmakra utalva arra hívta fel a figyelmet, ha minden együttélési formát, “társadalmi konstrukciót” családnak nevezünk, akkor az azzal fog járni, hogy a család fogalma kiüresedik, megszűnik, hiszen “saját tulajdonsága” már nem lesz. Elmondta, a Vatikán által 31 éve elfogadott családi jogok chartája szerint a család házasságon alapuló intim kapcsolat, amit szabad akaratból kötnek és a gyerekvállalásra irányul. Ez azt jelenti, hogy nincsen család házasság nélkül és gyerekre való nyitottság nélkül – fűzte hozzá.

Arra is kitért, az állam szempontjából a fő kérdés az, van-e joga arra, hogy a család intézményét előjogokkal ruházza fel vagy sem. Példaként említette a francia családpolitikát, ami a családi kötelékeket erősíti. Utalt arra, hogy a francia modellben a harmadik gyereket “kishercegnek” hívják, mert születésével sokkal többet fizet az állam a családnak, mint az első kettő után. Ez egy erőteljes jelzés az államtól – fűzte hozzá.

Felvetette azt is, az európai politikusok érzik ugyan a demográfiai válság jelentőségét, mégis sokszor olyan döntéseket hoznak, amelyekkel csak tovább mélyítik a válságot és olyan kezdeményezéseket is támogatnak, amelyek ellentétesek a családok érdekeivel. Fontosnak mondta, hogy Európában a családpolitika tagállami hatáskör maradjon, az ne váljon uniós kompetenciává, és így az unió ne kényszeríthessen a tagállamokra egyfajta házassági definíciót. Utalt arra, hogy 60 éve, az európai integráció elindulásánál még teljes mértékben egyetértés volt a család és a házasság fogalma tekintetében.