A kisiskolás kor fő lehetősége és feladata, hogy a gyerek megtapasztalja, képes valamilyen teljesítményt létrehozni. Ha találkoznak a gyerek igényei az iskola tulajdonságaival, akkor élvezi a kölyök, hogy egyre többet tud, büszke magára, szinte lubickol a sikerélményekben. Persze, sok múlik az iskolán, a tanítón, a tanárokon. Ha forszírozott elvárások és szorongás övezi a tanulást, akkor nehéz megélni ezt a belső elégedettséget.
Természetesen nemcsak az iskola hibája lehet, ha gond van a tanulással. A szülőben számos dilemma merülhet fel annak kapcsán, hogyan reagáljon, ha rossz jegyeket hoz a kölyök, ha kiderül, hogy nem érti, amit tanítanak, ha nem úgy halad, ahogy azt előzőleg elképzelte apa és anya, vagy akár maga a csemete.
A megoldást érdemes két részre bontani: egyik, hogy van-e olyan objektív ok, körülmény, ami megakadályozza a gyereket, hogy a képességei szerint teljesítsen. A másik a hozzáállás: mit kezdjünk vele, ha a vártnál többet botladozik, hogyan beszélgessünk vele erről.
Külső ok rengeteg lehet, de a legjellemzőbbeket érdemes számba venni. Ha baj van az iskolai teljesítménnyel, először is gondoljuk át, hogy rendben van-e, ahogy a gyerek napjai telnek. Alszik-e eleget, ha pihen, akkor hogyan, van-e eleget a szabadban? Például, ha a TV nézés a fő „pihenés”, az probléma, mert aközben nem tud kikapcsolódni az agy: passzívan befogadja a látottakat, de még jobban elfárad.
Kutatások kimutatták, hogy manapság világszerte átlagosan egy órával kevesebbet alszanak a gyerekek, mint húsz évvel ezelőtt. Dr. Avi Sadeh pszichológus, a téma szakértője bizonyította, hogy napi egy óra alváscsökkenés hatására a gyermek az iskolában annyival rosszabbul teljesít, mintha egy két évvel fiatalabb gyermek érettségi szintjén lenne. Tehát az életmódnak hatalmas jelentősége van!
Sok gyereknek gond van a tanulástechnikájával: egyszerűen nem tanították meg tanulni. Érdemes rákérdezni, hogy fog neki a tanulásnak, mik a lépései. A hagyományos aláhúzós-kiemelős technikán kívül még számos hasznos trükk van, mint például az „elmetérkép”, mikor vizuálisan megjeleníti az ember a nagyobb egységeket, egymással összekötve az összetartozó elemeket.
A második szempont, amit meg kell vizsgálni, hogy lelki és fizikai értelemben adott-e az a nyugodt környezet, amire szüksége van a gyereknek, hogy figyeljen, tanulhasson. Nem kell-e egész nap azt hallgatnia, hogyan kiabál anya a szomszéd szobában a másik gyerekkel, nem bömböl-e a konyhából a rádió, és esténként a leckeíráshoz nem nyújt-e nyomasztó hátteret a szülők átszűrődő marakodása, veszekedése.
