Segítsünk a szinglinek?
Nem csak a néhány száz évvel ezelőtti falvak felkent kerítőnőinek fordult meg a fejében, hogy valamilyen módon a segítségére siessen a maguk erejéből párt nem találó fiataloknak.
Nem csak a néhány száz évvel ezelőtti falvak felkent kerítőnőinek fordult meg a fejében, hogy valamilyen módon a segítségére siessen a maguk erejéből párt nem találó fiataloknak.
Mivel más életének problémáit sokszor úgy tűnik, hogy könnyebb megoldani, mint a sajátunkét, ma is gyakori, hogy a jó szándékú család, vagy a barátok aktívan igyekeznek segítséget nyújtani a párt nem találó hozzátartozónak. De vajon jól teszik-e?
A jó szándék elvitathatatlan: az átlagember szeret segíteni másoknak, szívesen osztozik a másik örömében, kompetensnek és jónak érzi magát, ha segíthet a másik boldogságának elérésében. A terület azonban ingoványos, felelőtlenül – vagy kéretlenül – beleavatkozni mások életébe sok veszélyt hordoz. Feltéve, hogy az egyedülálló személyt önálló, felnőtt embernek tekintjük, a legfontosabb kérdés, hogy milyen segítségnek örülne, milyen támogatásra vágyik? Semmiképpen nem szabad jobban akarnunk a segítségnyújtást, mint amennyire a szingli hozzátartozónk el szeretné azt fogadni!
De akkor mit tehetünk?
A Képmás magazin májusi számából kiderül!
