Séta az életért – emlékezés a meg nem születettekre

1956. június 4-én életbe lépett az a rendelet, amely törvényessé tette azt a gyakorlatot, hogy ha egy nő meg akarja szakíttatni a terhességét, mindenféle komoly indok nélkül megtehesse azt. Az ún “on request”, azaz a nők egyszerű kérelmére végzett abortuszokat lehetővé tévő rendelet a mai napig hatályban van. Erre hívja fel a figyelmet - immáron negyedszer - a Séta az életért elnevezésű program, amelyre június 4-én kerül sor.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
abortusz
2014. június 03. Gyarmati Orsolya

1956. június 4-én életbe lépett az a rendelet, amely törvényessé tette azt a gyakorlatot, hogy ha egy nő meg akarja szakíttatni a terhességét, mindenféle komoly indok nélkül megtehesse azt. Az ún “on request”, azaz a nők egyszerű kérelmére végzett abortuszokat lehetővé tévő rendelet a mai napig hatályban van. Erre hívja fel a figyelmet – immáron negyedszer – a Séta az életért elnevezésű program, amelyre június 4-én kerül sor.


Magyarországon ma 1000 terhességre 470 abortusz jut. Ezeknek az eseteknek 97 százalékát “súlyos válsághelyzetre” hivatkozva végzik el. Csakhogy ez a kifejezés semmi mást nem jelent, csupán azt, hogy ha egy nő ezt írja a papírra, kérdés nélkül elvégzik a terhességmegszakítást, hiszen annak vizsgálatát, hogy valóban súlyos válsághelyzet áll-e fenn, a magzatvédelmi törvény végrehajtási rendelete nem teszi lehetővé, így tulajdonképpen Magyarországon 58 éve bárki bármikor, mindenféle indoklás nélkül megszakíttathatja a terhességét.

A legfrissebb adatok szerint, ha 1956. június 4-én nem lép életbe az on request abortuszokat lehetővé tévő rendelet, ma 5,8 millióval lennénk többen. A történetben az egyik legelgondolkodtatóbb pont az, hogy noha az Alkotmánybíróság 1998-ban alkotmányellenesnek nyilvánította az on request típusú terhességmegszakításokat, változás a mai napig nem történt.

Mint fentebb említettük, a terhességmegszakítások 97 százaléka on request típusú, s csupán a fennmaradó 3 százalék esetében állt fenn a három törvényes indok valamelyike, azaz a várandós nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok, a magzat súlyos fogyatékossága, illetve az, hogy a magzat nemi erőszakban fogant.

Albertné Görgey Zsuzsánna, a Magyarok Európában egyesület elnöke, a Séta az életért program szervezője kérdésünkre elmondta: a közgondolkodásban van szükség megváltoztatásra, hiszen egy gyermek az élet legnagyobb ajándéka. “Sokan úgy gondolnak a nem kívánt terhességre, hogy olyan, mint egy odvas fog: zavar, ezért megszüntetem, az orvos meg tudja, mit csinál. Azokban az országokban, ahol tilos az abortusz, sokkal felelősségteljesebben gondolkodnak: utánanéznek, jobban vigyáznak, védekeznek, ismerik az alternatív lehetőségeket. Ha viszont törvény által szabad megszakíttatni egy terhességet, gondolkodás nélkül megteszik, nem ügyelnek a megelőzésre, ha “becsúszik” egy gyermek, elmennek és megszüntetik a “helyzetet” anélkül, hogy a következményekbe belegondolnának.”

Görgey Zsuzsánna hiányolja az alapos és minden részletre kiterjedő tájékoztatást is: “Nagyon fontos lenne, hogy az a nő, aki abortuszra jelentkezik, olyan tájékoztatást kapjon, amelyből egyértelműen és részletesen kiderül számára, mi történik majd vele és a magzattal. Ha egy egyszerű gyógyszer mellé is több oldalas tájékoztatót kapunk a mellékhatásokról, akkor egy ilyen nagyon komoly beavatkozásnál miért nincs erre lehetőség? Ha szembesülhetnének a nők azzal, mi fog velük és gyermekükkel történni, már annak nagyon komoly visszatartó ereje lenne.”

A Séta az életért elnevezésű programnak az Európa számos városában szervezett figyelmfelkeltő demonstrációkhoz hasonlóan az a célja, hogy felkeltse a figyelmet, befolyásolja a társadalmi gondolkodást és rámutasson: ez egy olyan téma, amit nem lehet, nem szabad a szőnyeg alá söpörni. “Rengeteg olyan nővel találkozunk, akik súlyos lelki terhet cipelnek egy életen át, mert annak idején nem kaptak megfelelő tájékoztatást, elvetették a gyermeküket”, mondja Görgey Zsuzsánna. “Az elvetetett gyermekek ezeknek a nőknek a lelkében egy életen át lenyomatot képeznek. Amikor egy gyermek megfogan, abban a pillanatban az anya részévé válik, és aki egyszer anyává lesz, soha többé nem lehet nem anya. Az abortusz után minden nőnek ott marad a lelke mélyén egy nagyon komoly gyász, ami miatt a feldolgozatlanság következtében sokan fordulnak “érzéstelenítő” megoldásokhoz, alkoholhoz, droghoz, nyugtatókhoz, antidepresszánsokhoz.”

A rendezvényen gyásztanácsadók is jelen lesznek, akik segíthetnek feldolgozni a terheket. Hazánkban óvatos becslések szerint is legalább kétmillió nő él ezzel a fajta feldolgozatlan gyásszal. “Rendkívül fontos lenne, ha az emberek megértenék: minden ember értékes, hiszen az élet maga értékes – a saját életünk éppúgy mint a megfogant magzatoké.”

Az idei Séta az életért program 2014.június 4-én 15.00 órakor kezdődik az Ötvenhatosok terén. A jelenlévők megemlékeznek az 56-os rendelet következtében meg nem születhetett magzatokról, a csendes áldozatokról és szüleikről. Ezután a menet továbbhalad a Jókai térre (15.30), az Erzsébet térre (16.00), a Március 15. térre (16.30), végül megérkezik a Tabánba (17.00), ahol a megfonat és megszületett gyermekek megáldása, közös ünnep, koncertek, táncház, kirakodóvásár várja az érdeklődőket. A programon tanácsadásra, beszélgetésre is lehetőség van többek között gyásztanácsadók vezetésével. A séta fővédnöke Soltész Miklós Szociális, Család-és Ifjúságügyért felelős államtitkár.

A program Facebook-oldala itt található.