Súlyos betegségektől véd az új oltás

Kevés olyan terület van az egészségügy területén, amellyel kapcsolatban elmondható, a világ élvonalába tartozunk. A magyar oltási rend szerencsére ilyen, és most még jobb lett.

Nemrég ugyanis két új tétel is bekerült a kötelező oltások közé. Az egyik a pneumoccocus elleni, amely eddig a „kötelezően ajánlott” vakcinák között szerepelt, átkerült a kötelezően beadandó oltások közé, míg a másik, a méhnyakrákos megbetegedések több mint 90 százalékát okozó humán papillomavírus (HPV) elleni oltást a kötelezően ajánlottak közé vették fel.

A tervek szerint ez utóbbi oltást várhatóan a jövő évtől egy kampány keretében minden 12 évét betöltött fiatal lány ingyen megkapja majd.

A múlt héten zajlott Európai Védőoltási Hét kapcsán az ÁNTSZ által szervezett sajtótájékoztatón a szakemberek az oltási rend előnyeit hangsúlyozták, illetve felhívták a figyelmet arra, mennyire káros lehet az a főként nyugat-Európában terjedő hozzáállás, mely szerint trendi oltásellenesnek lenni.

Mind az egészségügyi kormányzat, mind az ÁNTSZ, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese kiemelte, az oltások teljesen indokolatlanul kelthetnek félelmet bárkiben, további elterjedésükkel évi 2-3 millió további haláleset lenne megelőzhető a világon.

A WHO egyébként most fejleszt egy ingyenes appot, mely a gyerekek adatait betáplálva folyamatosan emlékezteti a beadható oltásokra.

Miért jó, hogy kötelező lett a pneumococcus elleni oltás?

Az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny idei 46. számában jelent meg. Bevezetésével csökkenthetőek a gyermekkori torokgyulladások, mandulagyulladások, középfülgyulladások, ezáltal a gyermekek egészségének megőrzése mellett csökkenthető a szülők munkából történő kiesése és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele is.

A pneumococcus baktérium súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat, például tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, de nagyon gyakran felelős felső légúti megbetegedések kialakulásáért, mint a középfülgyulladás, arcüreg-gyulladás és hörgőgyulladás, ezért fontos gyermekeink kiemelt és általános védelme.

A védőoltást a 0-6 éves korúak körében a folyamatos oltási rendszerben fogják végrehajtani. Az oltóanyag egyébként már 2 hónapos kortól adható. Ha az oltásokat féléves kor előtt kezdik, a csecsemők 3 alkalommal minimum egy hónapos időközzel részesülnek védőoltásban, amelyet a 2. életév során egy emlékeztető oltás követ. Ha az oltásokat 7-11 hónapos kor között kezdik meg, akkor 4-8 hetes időközzel két oltóanyag beadása szükséges, amelyet a 2. életévben ugyancsak egy oltás követ. A 12-23 hónapos gyermekek védettségének kialakításához minimum két hónapos időközzel beadott két oltás szükséges.

Az oltóanyag csak ritkán okoz mellékhatásokat. A beadás után levertség, étvágytalanság, aluszékonyság vagy esetenként láz, az oltás helyén bőrpír, duzzanat vagy fájdalom jelentkezhet. Ezek a kellemetlenségek azonban messze nem mérhetőek azokhoz a következményekhez, amelyeket esetleg az oltás elmaradása miatt a védtelen kisgyermek elszenvedhet.

Kikre vonatkozik pontosan?

A 2014. június 30-a után megszülető csecsemőkre vonatkozik. A korábban született csecsemők oltását az eddigi rend szerint kell folytatni.

Az ÁNTSZ tájékoztatása alapján Magyarországon az életkorhoz kötött oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve kiváló, az oltandó korosztályokban az átoltottság meghaladja a 98 százalékot. A magas átoltottságnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete világviszonylatban is kiváló.