Szappant eszik vagy direkt bekakil? Lelki bajok gyerekeknél

Sokat hallani az autizmus, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, a dadogás vagy a gyermekkori depresszió hátteréről és tüneteiről, de van még jó néhány olyan pszichológiai jelenség, amiknek szintén komoly következményei lehetnek. Ezúttal a ritmikus motoros rendellenességekről és egyes biológiai alapfunkciók zavarairól lesz szó

Fura hangokat ad ki, tikkel

“A tic hirtelen, gyors, ismétlődő, nem ritmusos mozgás vagy hangadás. A motoros tic rövid és szabálytalan mozgást jelent, amely leggyakrabban a fejen, főleg az arcon jelentkezik (pl. hunyorgás, grimaszolás, erőteljes pislogás stb.), de a test bármely részén megmutatkozhat” – mondta a Díványnak Kéri-Kovács Zsuzsanna gyermekpszichológus.

“Vokális tic alatt hangok vagy zajok önkéntelen kibocsátását értjük (köhögés, torokköszörülés), esetleg szavak, mondatok kimondását. Van, amikor a tic pár hónap alatt elmúlik – ekkor átmeneti tic zavarról beszélünk -, sok esetben viszont hosszú távon fennmarad és krónikussá válik. Ha összetett mozgásos és legalább egy hangadásos tic is jelen van a gyermeknél minimum egy éven át, az már a Tourette-szindróma jele.”

“Pontos oka egyelőre nem ismert de valószínűleg biológiai és kémiai tényezők, illetve környezeti hatások is szerepet játszanak kialakulásában, és a tünetek fokozódását stresszhelyzet, félelem, fáradság, de akár az unalom is előidézheti. Fontos azonban tudni, hogy ezek nem szándékos cselekedetek és nehéz őket kontroll alatt tartani, elrejtésükre a gyerekek rendszerint csak igen rövid ideig képesek. A reakciók tekintetében hatástalan, ha leszidjuk vagy megkérjük a gyereket, hogy hagyja abba a cselekvéssort, ez inkább csak fokozza a tünetek gyakoriságát és erősségét” – figyelmeztet a szakértő.

Így nyugtatja magát a gyerek

Az önringatás és az ujjszopás az első években normálisnak tekinthető jelenség. Az ujjszopás a csecsemőknél örömszerzés céljából jelentkezik, később aztán az önringatással együtt a megnyugtatást szolgálja. “Amint a gyermek járni kezd, ezeknek a szokásoknak a gyakorisága rendszerint csökken, de később is visszatérhet szorongáskeltő helyzetekben; például óvodakezdéskor vagy időközönként elalváskor is megjelenhet. Akkor kell elkezdeni aggódni, ha ezek a tünetek sűrűn történnek és hosszabb távon fennmaradnak” – fűzte hozzá a pszichológus.