Szavakkal gyógyítás – nem kuruzslás: orvostudomány

„Nem nagyon beteg, Marika néni, de azért tartós tejet már ne tessék venni !” – ismerős, ugye? Ahogy az is, hogy a kimondott szavaknak nagy ereje van. Pozitív és negatív értelemben egyaránt. Most a pozitívról lesz szó, azaz arról, amikor a szavakat szuggesztív módon gyógyításra használják, méghozzá nem valamiféle ezoterikus terápián, hanem az akadémikus orvostudományban. Mert ilyen is van, akár hisszük, akár nem.

SASOK. A mozaikszó a Szuggesztiók Alkalmazása a Szomatikus Orvoslásban Képzés kezdőbetűiből született, és egyúttal azoknak az orvosoknak a gyűjtőneve is, akik az ún. szuggesztív kommunikációval gyorsabb és hatékonyabb gyógyulást érnek el a betegeknél.

Nézzünk egy példát: súlyosan megég egy ember. Az orvos a kórházbana beteg szakszerű ellátása közben olyan szavakat mond a páciensnek, mint „hűvös”, „kellemes” „jó érzés”. Az, hogy a beteg magánál van-e, vagy sem, lényegtelen. Az eredmény pedig: az agy által befogadott, újra és újra elismételt, a gyógyulást hangsúlyozó szavak részben vagy teljesen megakadályozzák az olyan, égési sérülteknél jellegzetes szövődményeket, mint pl. a gyulladás, az ödéma, vagy a mély szövetrétegek lelökődése.

Nehéz elhinni? Akkor jusson eszünkbe, hány olyan esetről tudunk közvetlen környezetünkből, amikor az orvos diagnosztizált pl. egy rákot, és közölte a beteggel, hogy két hónapnál tovább nem fog élni, mire a beteg szófogadó módon meg is halt két hónap múlva, annak ellenére, hogy eredetileg azért ment orvoshoz, mert kicsit kapart a torka. Vajon ha az orvos azt mondja, hogy találtunk ugyan elváltozást a szervezetében, de nem kell aggódni, a gyógyulási esélyei igazán jók, akkor is eltávozik az illető két hónap múlva?

Az égési sérülteknél Dabney M. Ewin hipnoterapeuta alkalmazta először a szuggesztiós technikát, méghozzá úgy, hogy egy 12 perces szuggesztiós szöveget játszott le kazettáról altatásban lévő betegeknél, akik sokkal kevesebbet tartózkodtak a kórházban és sokkal kisebb volt a gyógyszerigényük is, mint azoknak a pácienseknek, akik nem kaptak megerősítő mondatokat. A hipnózis és a szuggesztív technikák egyre nagyobb teret nyernek az orvostudományban. Több kutatás is bebizonyította, mennyire sokat jelent pár szó. Georg Dünzl például megfigyelte, hogy ha a mentősök a beteg kórházba szállítása közben egy percig mondanak a betegnek szuggesztív szöveget, a páciens nagyobb eséllyel marad életben és hamarabb épül fel. Ugyanez a helyzet a kómás betegeknél is, akiknek – Dr. David Cheek hipnoterapeuta szerint – már az jelentősen javítja az esélyeit, ha csak egyetlen ember is élőnek tekinti őket, és rendszeresen beszél hozzájuk.

Ezekből a kutatási eredményekből indult ki a SASOK is, amely olyan embereknek javasolt, akik szeretnék saját életükben vagy szakmájukban alkalmazni a szuggesztiós technikákat. A szuggesztió tulajdonképpen olyan üzenet, ami hatással van a másik emberre, vagy önmagamra. Mindannyian fel tudunk idézni olyan helyzeteket, amikor megalázóan, sértően szóltak hozzánk, de olyanokat is (remélhetőleg), amikor egyetlen szó elég volt ahhoz, hogy önértékelésünk helyére kerüljön. Különösen mély sebeket ejtenek pl. az olyan mondatok, amelyeket kiszolgáltatott helyzetben kapunk, pl. orvosnál, gyerekkénk az iskolában, stb. „Tegye már széjjelebb a lábát, vagy úgy gondolja, hogy összeszorított térdekkel meg tudom vizsgálni?” „Ne kiabáljon már annyira, így zavarja a babát a születésében!” „Jó lenne, ha elkezdene végre vajúdni, mindjárt indul a gépem!” (Az utóbbi három mondat a szerző saját életéből származik… –  a szerk.) Biztosra vesszük, hogy az olvasók mindegyike tudna hasonlókat idézni…és még évek, évtizedek távlatából is tisztán emlékszik rájuk…

A pozitív szuggesztió viszont épp az ellenkező hatást éri el: a megerősítő üzenetek automatikusan fejtik ki hatásukat, ellenük semmit nem lehet tenni (ami a negatív helyzetekben rossz, a pozitívakban jó). A szuggesztió tehát nem parancs, kérés, felszólítás, hanem mindig kijelentés. „Egyre jobban érzem magam. Egészséges vagyok. Minden rendben van. Jó érzés tölt el, miközben szervezetem harmóniája helyreáll.” Az ilyen mondatok teljesen hétköznapi helyzetkben is működnek, ha viszont a szokásostól eltérő, ismeretlen vagy váratlan, esetleg traumatikus eseményt követően hangzanak el, hatásuk felerősödik. Ilyen helyzetek pl. a módosult tudatállapot (ld. szülés közben), a félelem, a kiszolgáltatottság, az érzelmileg sérülékenyebb időszakok, illetve, amikor nincs mibe kapaszkodni egy adott szituáció újszerűsége miatt.

Az akkreditált SASOK-képzést a Magyar Hipnózis Egyesület és a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika közösen indította el annak érdekében, hogy az egészségügyben, betegellátásban – vagy gondozásban dolgozók elsajátíthassák ezt a nagy hatású, rendkívül gyors eredményt hozó módszert, amely a többi orvosi kezelés mellett nagyban javítja a betegek állapotát, gyógyulását, jóllétét, életminőségét – és lelkiállapotát.